Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Oroszország ugyanis megpróbálta tesztelni a Posszeidon nevű atommeghajtású torpedóját, amelyet sokan az egyik legerősebb orosz atomfegyvernek tartanak – ez a teszt azonban egybehangzó információk szerint sikertelen volt.

A Posszeidont a Belgorod nevű tengeralattjáróról akarták kilőni az Északi-sarkkör környékén, a vízi jármű már az ottani tesztmezőnél járt, amikor egyelőre ismeretlen okból visszahívták és nem hajtotta végre a kísérletet – írja a Daily Mail.

A különböző hírszerzési információk alapján az állapítható meg, hogy a teszt meghiúsulása technikai problémák miatt történt, orosz hivatalos forrás azonban erről egyáltalán nem ejtett szót. Egy nyugat diplomata a CNN-nek nyilatkozva pedig kijelentette, ez nem tekinthető meglepőnek:

Ráadásul az orosz hadseregnek már nagyon kevés ideje maradt arra, hogy tesztelje a Posszeidon az Északi-tengeren, mivel rövidesen az be fog fagyni. A Belgorod viszont már elhagyta a környéket a friss információk szerint.

A Belgorod még szeptember 27-én tűnt fel utoljára a Kola-félszigeten, akkor az olasz La Repubblica napilap arról írt, hogy az európai katonai tisztviselőket figyelmeztették a potenciális Posszeidon-tesztről. Ez azonban meghiúsult – még ha jelenleg nem is tudjuk, hogy pontosan miért.

A krími tatárok egykoron szinte teljes dominanciában voltak a vitatott félszigeten, amelynek történelmi jelentősége kiemelt. A történelem során gyakorlatilag végig háború színhelye volt a Krím, egyes történészek szerint az első világháború nulladik dominója is itt dőlt le.

A szovjetek hatalomra kerülésével azonban jelentős számban deportáltak krími tatárokat különböző munkatáborokba, valamint a gulágra, amiért megpróbálták megvédeni nemzeti identitásukat.

A „legsikeresebbnek” tekinthető népirtás kétségtelenül a krími tatárok körében történt, ugyanis domináns etnikai tényezőből jelentős kisebbségbe kerültek a szigeten, egyes becslések szerint maximum 12 százaléka lehet a krímieknek tatár.

Vlagyimir Putyin parancsára 2014-ben az oroszok megszállták a szigetet és de facto elcsatolták Ukrajnától, a népirtó projektet pedig kis túlzással ott folytatták, ahol a szovjetek abbahagyták: súlyos meghurcoltatásnak voltak kitéve a krími tatárok az elmúlt 8 évben.

Számtalan aktivistát letartóztattak, bebörtönöztek, nagyon sokan eltűntek és/vagy meghaltak, naphosszat lehetne sorolni az ellenük elkövetett bűnöket. Nem véletlen tehát, hogy alig várják az oroszok távozását.

Refat Cubarov pedig ennek hangot is adott, az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint felszólította az összes oroszt, aki illegálisan telepedett le a Krím-félszigetre, hogy azonnali hatállyal hagyják el a területet.

Cubarov odaszúrt az oroszoknak az egyiknek legsúlyosabb blamájuk, a krími híd felrobbantása kapcsán is: természetesen a híd súlyosan megsérült, de még mindig tudjátok használni, hogy elhagyjátok az ideiglenesen megszállt területet.

Az ukrán vezérkar beszámolója szerint összeverekedtek egymással az oroszok által besorozott katonák és a megszállást segítő csecsen harcosok Donyeck megyében.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mi miatt történt a verekedés, viszont az biztosan tudható, hogy a verekedésben legalább három megsérültek – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az összecsapás a gyújtópontnak számító ipari megye egyik fontos városában, Makijivkában történt és a két fél között továbbra is feszült a kapcsolat.

A két fél közötti morálból is fakadhatott a konfliktus, tekintettel arra, hogy míg az orosz katonák nagy része kényszersorozásból került Ukrajnába, addig a csecsenek Kadirov parancsára menetelő fanatikusoknak tekinthetők.

Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője is azonban már többször kritikával illette az inváziót, noha ő nem erkölcsi okból, hanem a sikertelenségek miatt.