Jamanaka Sinja japán kutató 2012-ben az úgynevezett indukált pluripotens őssejtek (iPSC) kifejlesztésében végzett munkája révén nyerte el az orvosi Nobel-díjat. Az iPSC-k lényegében normál felnőtt szöveti sejtekként kezdik életüket, amelyeket összegyűjtenek, később Jamanaka-faktorokat ültetnek beléjük, majd visszavezetik őket éretlen állapotukba, így gyakorlatilag a szervezet bármely sejttípusává átalakulhatnak.

Tudósok korábban többféleképpen is kísérleteztek az eljárással: beültették őket nyulakba a látás helyreállítása céljából, a Parkinson-kór állati modelljeiben a dopaminhiányt kezelték, sertésekben pedig meggyógyították a sérült szívizmokat.

A teljes átprogramozási folyamat során a sejteket körülbelül 50 napon keresztül szükséges kitenni a Jamanaka-faktoroknak, ám a Babraham Egyetem kutatói rájöttek, hogy ennek a folyamatnak a lerövidítése jelentős előnyökkel járhat.

Amikor a sejtek teljes átprogramozással néznek szembe, lemondanak néhány, az érés során kifejlesztett speciális képességükről, bőrsejtek esetében ez magában foglalja az inakban, szalagokban, csontokban és a sebgyógyulás elősegítésére használt kollagén előállítását. A tudósok alapötlete az volt, hogy ezeket a sejteket fiatal állapotukba hozzák vissza úgy, hogy közben ne töröljék el teljesen az identitásukat és funkcióikat.

Az „érési fázis átmeneti átprogramozásának” nevezett új technikával a kutatócsoport mindössze 13 napig tette ki a sejteket a Jamanaka-faktoroknak. Úgy találták, hogy ez megszünteti az életkorral összefüggő változásokat és eltünteti az identitásukat, de csak átmenetileg. Amikor természetes körülmények között növekedhettek, ezek a megfiatalított sejtek ismét felvették a bőrsejtek jellemzőit.

Bár az őssejtek elméletileg a szervezet bármely sejttípusává kifejlődhetnek, eddig nehéznek bizonyult olyan körülményeket teremteni, ahol mindezt megbízhatóan megtehetik. Úgy tűnik, hogy a kutatásban felvázolt új technika elérte azt a tökéletes arányt, amelynél a sejtek felfrissülnek, egyúttal mégis különálló, fontos szerepeket tölthetnek be.

Az úgynevezett epigenetikai órát alkotó kémiai markerek és a sejtek által kifejezett molekulák vizsgálatával a tudósok megerősítették, hogy az átprogramozott sejtek 30 évvel fiatalabb sejtek profiljának feleltek meg – ezek a sejtek több kollagént is termeltek, mint a kontrollsejtek, és hatékonyabban reagáltak a sebgyógyulást reprodukáló laboratóriumi kísérletekben.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom