Olyan változást indíthatott el Argentína, amely az egész kontinensen végigsöpörhet
Az argentin Kongresszus kulcsfontosságú törvényt fogadott el nemrégiben, miszerint engedélyezni fogják az állapotos nőknek, hogy a terhesség 14. hetéig elvetessék gyermeküket, így részlegesen legalizálták az abortuszt. Az ebben a témában meglehetősen konzervatív kontinensen pedig jelentős változás indulhat el ennek mentén.
A 20 éves Renata Brazília északi részén dolgozik egy bevásárlóközpontban, ahol elmondása szerint nagyon szűkösek a munkalehetőségek, részben a járvány miatt. Mint mondta, egy világ omlott össze benne, amikor kiderült, hogy ő maga is teherbe esett.
Elmondása szerint azért érezte övön aluli ütésnek ezt a tényt, mert amennyiben elmondja a főnökének, hogy terhes, egészen biztosan fizetett kényszerszabadságra küldték volna, mely sokkal alacsonyabb bérezéssel jár, mintha ott maradna a munkában.
„Mindennek a helyén kell lennie, hogy egy gyermeket a világra lehessen hozni” – fogalmazott a BBC tudósítójának Renata, aki elmondta, végignézte ahogyan édesanyja két gyermeket nevel teljesen egyedül, és nem akarja a saját gyermekének azokat a nehézségeket, amelyekkel ők kényszerültek szembenéznie.
Renata számára azonban nagyon szűkösek voltak a lehetőségek, ugyanis Brazíliában jóformán teljesen tiltott az abortusz, csak abban az esetben lehet elvetetni a gyermeket, ha a teherbe esés nemi erőszak eredménye, ha az anyára a terhesség életveszélyes vagy azzá válik, vagy a gyermek bizonyíthatóan súlyos és élettel összeegyeztethetetlen fogyatékossággal születik.
A fiatal lány ezért úgy döntött, hogy Kolumbiába utazik, ahol ugyan hasonló korlátozások vannak érvényben az abortuszra vonatkozóan, de a jogszabályt sokkal szélesebben értelmezik az orvosok, ezért nagyobb lehetőség van a legális abortuszhoz való hozzáférésre. Renata még pénzt is kért kölcsön, és ez lett volna az első külföldi utazása.
Ezt követően érkezett azonban a hidegzuhany, ugyanis az Amazon államban azonosított úgynevezett brazil variánsra tekintettel Kolumbia az összes Brazíliából érkező repülőjáratot betiltotta. Renata elmondása szerint ezen a ponton teljesen összetört, sírni kezdett, vigasztalhatatlan volt, mivel ez volt az utolsó reménye.
Renatának annyi volt a szerencséje, hogy a Milhas Pela Vida Das Mulheres (Mérföldek a Nők Életéért) nevű jótékonysági szervezethez eljutott a története, akiknek segítségével Mexikóvárosba tudott utazni, ahol a terhesség 12. hetéig az abortusz minden formája legális. „Ez volt számomra a legjobb döntés” – tette hozzá.
Brazíliában évente legalább egymillió nő folyamodik titkos és illegális abortuszhoz a szabályok szigorúsága miatt. Vannak Latin-Amerikában országok, ahol legális az abortusz, ilyen Uruguay, Kuba, Guyana és Mexikó egyes részei, újabban pedig Argentína is, ám a kontinensen döntő többségében nagyon szigorúan szabályozzák a gyermek elvételének lehetőségét.
Argentína legújabb jogszabálya azonban reményt ad a latin-amerikai úgynevezett „lehetőségpárti” aktivistáknak, akik abban reménykednek, hogy az új törvénnyel nyomást tudnak helyezni a többi országra, hogy legalább fellazítsák a szigort az abortusszal szemben. Ehhez már egy mozgalom is társul, a „Legális, biztonságos és ingyenes abortusz jogáért való nemzeti kampány” név alatt.
A mozgalom azzal vált ikonikussá Argentínában, hogy tagjai zöld selyemkendőt viseltek a megmozdulások jelképeként, a szimbólumot pedig már a régió más országainak lehetőségpárti aktivistái is átvették, erős nőjogi mozgalmat elindítva ezzel. A mozgalmaknak a legfőbb követelése: a társadalomnak változnia kell, enyhíteni kell a szigoron.
Debora Diniz, a Brazíliavárosi Egyetem antropológusa elmondta, nagyon atipikusnak tekinthető, hogy Latin-Amerikában így végigsöpör egy szimbólum, erre nem sok precedens volt még. „Hagyományosan Latin-Amerika nem így működik” – tette hozzá az egyébként Brazíliában meglehetősen prominensnek nevezhető feminista aktivista.
Latin-Amerika esetében viszont nem érdemes elfelejteni, hogy egy nagyon mélyen megosztott kontinensről beszélünk, ahol a vallás és a konzervativizmus dominálja a politikát, és nagyon sok esetben a lakosság többségének gondolkodását.
Jól megmutatja ezt a megosztottságot Argentína és Honduras esete, míg az előbbinél december 30-án meghozták a kulcsfontosságú törvénymódosítást, addig Hondurasban alkotmányos szintre emelték az abortusz tilalmát, így még nehezebb lesz a jövőben ezen a szabályon enyhíteni.
Az Ola Celeste nevű hondurasi abortuszellenes csoport vezetője ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az argentin döntést követően mindenki arról kezdett el beszélni, hogy vajon végigsöpör-e a régión a nőjogi mozgalom, amely végül az abortusz legalizálásához vezetne. Hondurasban ráadásul óriási befolyása van az egyháznak, ám ennek ellenére volt néhány demonstráció a nőjogi aktivisták részéről.
Argentínában az is segítette az abortusz legalizálását, hogy jelenlegi elnökük, Alberto Fernández politikailag inkább balközépnek nevezhető, amelybe pedig inkább belefér az abortusz támogatása. A szomszédos Brazíliában azonban az önmagát konzervatívnak nevező, egyébként populista Jair Bolsonaro elnök alatt azonban nagyon erőssé váltak a konzervatív csoportok, el is ítélték az argentin döntést.
Celene Salomao, az Élet 40 Napja nevű nemzetközi, mélyen vallásos alapú, abortuszellenes kampány Sao Paolói kampányolója viszont úgy látja a helyzetet, hogy az argentin szenátorokat óriási nyomás alá helyezték „baloldali csoportok”, ám Bolsonaro továbbra is ki fog állni az abortusz tiltása mellett, már csak azért is, mert a vallásos csoportok mellette állnak.
Chile jobboldali elnöke, Sebastian Pinera szintén egyértelműen kijelentette, hogy szó sem lehet az abortusztörvény módosításáról, azonban a chilei kongresszus – Argentína döntésének hatására – vitákba kezdett az abortusz dekriminalizálásáról, az argentinokhoz hasonlóan a terhesség tizennegyedik hetéig.
A lehetőségpárti aktivisták egyik fő érve egyébként nem is feltétlen az abortuszhoz való jog, hanem a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a vitának nem arról kellene szólni, hogy ki támogatja és ki ellenzi a gyermek elvételét, hanem a nők egészségére kellene fókuszálni.
A legtöbben azzal érvelnek, hogy teljesen mindegy, az abortusz legális-e vagy nem, ugyanis a nők meg fogják találni a módját a gyermek elvételének. Amennyiben legalizálnák az abortuszt, akkor sikerülne azt elérni, hogy sokkal kevesebb nő halna meg évente a titkos és illegális abortuszokban.
Dr. Karla Figueroa, Mexikóváros egyik klinikájának orvosa elmondta, mióta a városban dekriminalizálták az abortuszt, egyetlen nő sem vesztette életét abban, hogy elvetette a gyermekét. Hozzátette: ennél fontosabb érvet fel sem lehetne hozni egészségügyi szempontból.
Mariana Ardila, a Women’s Link Worldwide vezető jogásza elmondta, hogy Kolumbiában ezt az egészségügyi szempontot már sikerült a diskurzusba beemelni, amely a régióban egyre inkább bevetté kezd válni. Ardila azért kampányol, hogy eltávolítsák a büntetőjogból az abortuszt, hogy így sem az anyákat, sem a beavatkozást végző orvosokat ne érje büntetőeljárás:
A latin-amerikai lehetőségpárti aktivisták egyébként úgy érzik, Argentína döntése hatalmas löketet adott a harcuknak, ebben Dr. Karla Figueroa és Debora Diniz is egyetértettek. Ez egy nagy pillanat a régió feministái számára, akik napi szinten az egyenlő jogokért küzdenek, melybe az egészségük is beletartozik.