Olyan maszkot fejlesztettek ki, amely érintkezés után elpusztítja a koronavírus kórokozóját
A legújabb antivirális védőfelszerelés megalkotói szerint a maszk segítségével azonnal semlegesíthető a fertőző részecskéket terjesztő aeroszol.
A Kentucky Egyetem kutatói korszakalkotó megoldással álltak elő: az új arcvédő nemcsak hogy megakadályozza a koronavírus belépését a szervezetbe, hanem azonnal meg is öli a kórokozót.
A projekt megálmodója Dibakar Bhattacharyya professzor volt, aki az egyetem kémiai mérnöke és egyben a membrántudományokkal foglalkozó tanszék vezetője is. A vadonatúj maszk felszínére a Sars-CoV-2 fehérjetüskéit támadó enzimeket építenek be, melyek hatástalaníthatják a koronavírust.
A kórokozó a nevét azokról a koronaalakú hegyes nyúlványokról kapta, amelyekkel a vírus a genetikai anyagát a gazdasejtekbe fecskendezi és ezáltal arra ösztönzi őket, hogy lemásolják a módosított információkat. A proteolitikus enzimek képesek leválasztani a tüskéket a vírus RNS-ének felületéről, így teljesen tönkreteszi őket.
A közönséges maszkok arra szolgálnak, hogy kiszűrjék a vírust tartalmazó belélegzett aeroszolokat, a hatékonyságuk azonban jelentős mértékben függ attól, milyen sűrűn szőtt anyagból készültek. Negatív módon befolyásolja az effektivitást továbbá az is, hogy a viselő személy hozzáér-e az orrához, az arcához vagy a szájához, miközben hordja az arcvédőt.
Egy olyan maszk, ami a vírussal telített levegő szűrésén kívül el is pusztítja a kórokozót szignifikáns módon csökkenthetné a COVID-19 járvány terjedését nyilvános helyeken.
A világ más országaiban szintén hatékonyabb maszkok kifejlesztésén szorgoskodnak a kutatók. A kanadai Alberta Egyetem tudósai sóréteggel ellátott arcvédőket tesztelnek, amely perceken belül végez a koronavírussal; mások a rézzel kísérleteznek, ami köztudottan megöli a baktériumokat és az inaktív vírusokat.
Bhattacharyya és kollégái eddig 150 ezer dollárt gyűjtöttek össze a kutatásokra. Szerintük hat hónap múlva elkészülhetnek a speciális membránnal ellátott prototípusok és év vége felé akár már el is kezdődhet a tömeggyártásuk.
Az Egyesült Királyságban egy új megoldással álltak elő a kutatók: