Egyre több gyerek marad ki az iskolából ebben az európai országban
A többi európai országgal összehasonlítva kimagaslóan sok német fiatalnak nincs érettségije és szakmai képesítése.
Fotó: Unsplash
Egyre nagyobb problémát jelent Németország számára, hogy a fiatalok aggasztó ütemben maradnak ki az iskolából, így sem érettségijük, sem pedig szakmai képesítésük nincs. Az országban tavaly év végén több mint 1,7 millió szabad munkahely volt, 200 szakmában haladja meg a kereslet a kínálatot, nincs elég orvos és ápoló, építőipari munkás, informatikus, tanár és sok másféle szakember – írja a Világgazdaság a Deutsche Welle cikkére hivatkozva. Pusztán a számok alapján azonban ennek a szakemberhiánynak nem szabadna léteznie, mivel 2024 elején 4,8 millió munkaképes korú ember élt munkanélküli segélyen.
Ugyanakkor ezeknek az embereknek több mint a fele nem fejezte be a szakképzést, ami nélkül ma szinte esélytelen állást találni, míg a tartósan munkanélküli segélyen lévők 25%-ának nincsen semmiféle iskolai végzettsége – emelik ki. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az Európai Unióban a 18-24 év közöttiek 12,2%-a nem rendelkezett iskolai végzettséggel vagy szakképesítéssel. A 27 tagállam közül Németország alulról a negyedik helyet töltötte be, ahol 52 ezer gyerek maradt ki az iskolából ugyanebben az évben, sokan pedig csak tíz osztályt végeznek el, ami a tankötelezettség határa az országban.
De arra is fény derült, hogy az iskolából kimaradó fiatalok közül sokan bevándorló háttérrel rendelkeznek. 2013-ban a népességkutató intézet (BiB) adatai szerint e téren még nem volt különbség, 2022-ben viszont a 25 éves „eredeti” németek körében a férfiaknál három, a nőknél két százalék nem rendelkezett iskolai végzettséggel, míg a bevándorlói hátterűeknél ez az arány 12, illetve 10% lett. Viszont az adatok azt is bizonyítják, hogy a gondok korán kezdődnek. Ma a 3-6 éves gyerekek ötöde olyan családból származik, ahol otthon nem németül beszélnek (az arányuk azonban olyan szövetségi államokban, mint Hessen, Berlin és Bréma eléri az egyharmadot), így számukra különösen fontos lenne óvodába járni.
Ám a migrációs háttérrel rendelkező gyerekeknek csak a 81%-a részesült ilyen korai oktatásban, amelynek legfőbb oka az óvodai férőhelyek hiánya, jelenleg 350 ezerrel van kevesebb belőlük országszerte a szükségesnél. Ha pedig egy gyerek nem beszél elég jól németül, amikor elkezdi az iskolát, akkor azonnal hátrányba is kerül, ami elveheti a kedvét a tanulástól. A cikkben megjegyzik, oktatásügyi szakértők és nemzetközi intézmények (például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) már évek óta bírálják Németországot azért, mert keveset tesz a képzettség nélküliek számának csökkentéséért.
Bár egyre többen végzik el a középiskolát és az egyetemet, tartósan magas azoknak az aránya is, akik nem képesek kielégíteni a potenciális munkaadók minimális elvárásait sem. A Pisa-teszt eredménye alapján magával az oktatással is baj lehet, ugyanis a német 15 évesek még soha nem teljesítettek olyan rosszul, mint most. Ezt ugyan részben magyarázza a koronavírus-járvány alatti sok iskolabezárás, de még inkább az esélyegyenlőség hiánya, nem beszélve a támogatási rendszerek hiányáról, a kevés tanóráról, a nem megfelelően képzett személyzetről és a jelentős pedagógushiányról (Németországban jelenleg 14 ezer pedagógusi állás betöltetlen, ám ez a szám 2025-re elérheti az 56 ezret is).
