A magyarok 4 évvel kevesebb időt töltenek nyugdíjban az uniós átlaghoz képest
A nyugdíjszakértő szerint a stressz csökkentésével és egészségtudatosabb életformával lehetne kedvező változásokat elérni a várható élettartamot illetően.
Fotó: Pixabay 
Az OECD 2023-as nyugdíjjelentése alapján a magyarok átlagosan négy évvel kevesebb időt töltenek nyugdíjban, mint az Európai Unió idős polgárai, ám a tanulmányból az is kiderült: a vizsgált 22 uniós tagállamban átlagosan 63,9 éves korukban mehetnek nyugdíjba a nők, vagyis a korkedvezményes nyugdíjkorhatár a nők esetében itthon kedvezőbb. A magyar férfiakra vonatkozó korhatár viszont magasabb az európai átlagnál (64,6 év). Idehaza az alapértelmezett nyugdíjkorhatár jelenleg mindkét nemnél egységesen 65 év, amelyből a férfiak nem is kaphatnak korkedvezményt, a nők azonban „Nők40”-nek köszönhetően igen – amennyiben tudnak igazolni legalább negyven évnyi szolgálati időt.
Bár a nyugdíjkorhatár tekintetében Magyarország megközelíti az uniós átlagot, a munka befejezése után várható élettartamot illetően már a lista végén van hazánk. Az uniós tagországokban a munkából kilépő férfiak átlagosan még 18,4 évig élnek, a magyar férfiak várható élettartama viszont alig 14,5 év a nyugdíjba vonulás után – írja a Bankmonitor. A magyar nők esetében a munkából való kilépés után az átlagos várható élettartam 20,7 év, ami az uniós átlaghoz képest 2,2 évnyi lemaradást jelent. Farkas András az InfoRádióban arról beszélt, főként egészségügyi és életmódbeli okok miatt töltenek kevesebb időt nyugdíjban a magyarok, összehasonlítva az Európai Unió más országainak állampolgáraival.
Mint mondta, a mozgásszegény életmód, az elhízás és a dohányzás szintén érezteti hatását idős korban, egyebek mellett ezért ilyen alacsony idehaza a várható élettartam. „Ennél még rosszabb lenne a kép, ha azt néznénk meg, hogy az egészségben várható további élettartam hogy alakul Magyarországon és az Európai Unióban” – hangsúlyozta a nyugdíjszakértő. Szerinte „nagyon tragikus helyzetben vagyunk”, amit az is bizonyít, hogy a megbetegedések számát tekintve Magyarország „a rangsor végén kullog” az Európai Unióban. Az Infostart szerint azt is hozzátette: a várható élettartam értéke önmagában is elég rossz adat idehaza, az egészségben várható élettartam pedig „kifejezetten tragikus”.
De a Nyugdíjguru News alapítója az egészségtelen életmód mellett „a magyar gazdaság cikkcakkjait” és a rendkívül erős stresszhatásokat is kiemelte negatív befolyásoló tényezőként. Majd azzal folytatta, a várható élettartam akkor növekedhet, ha kevesebb középkorú ember hal meg, hazánkban pedig kiugróan sok az „idejekorán történő elhalálozás”. Ezzel szemben a fejlettebb országokban sokkal jobb a helyzet, tovább élnek az emberek, jobban figyelnek az egészségükre. Emellett úgy véli, „a nyugdíjrendszer egyik kulcskérdése is az lehet, hogy az egészségügyi ellátórendszer és az egészségtudatosság hogyan alakul a jövőben”.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy több mint 10 ezer nyugdíjas életét mentette meg a Gondosóra szolgáltatás. Erről Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a hivatalos közösségi médiás oldalán számolt be korábban, hozzátéve, hogy már több mint 600 ezren regisztráltak az ingyenes szolgáltatásra. De Nyitrai más lényeges adattal is szolgált a téma kapcsán. Továbbá azt is megírtuk, hogy kiderült, mikor érkezik áprilisban a családi pótlék és a nyugdíj, az érintettek ebben a cikkben tájékozódhatnak a legfontosabb információkról.
