Magyarország és Japán között új nukleáris megállapodás jött létre, amelynek keretében a két ország együttműködik a kis teljesítményű és helyigényű atomreaktorok technológiai fejlesztésében, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tokióban.

A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a japán gazdasági, infrastrukturális és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követően számolt be a megállapodásról. A két állam célja, hogy növeljék az atomenergia szerepét és bővítsék ezen kapacitásaikat a következő időszakban.

„Ez ugyanis a legbiztonságosabb, legolcsóbb, legkiszámíthatóbb és legkörnyezetbarátabb módja a nagy mennyiségű villamosenergia-előállításnak, (…) amely feltétlen szükséges gazdaságaink növekedéséhez az elkövetkezendő időszakban” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Fontos partner Japán

A miniszter fontos előrelépésnek nevezte, hogy Magyarország és Japán együtt fog működni a meglévő nukleáris blokkok élettartamának meghosszabbítása terén is. Ennek előkészítése már jelenleg is zajlik a paksi erőmű működő reaktorai esetében, számolt be róla az MTI.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kis teljesítményű, kis helyigényű nukleáris reaktorok technológiai fejlesztése forradalmi változást hozhat a világ energiaiparában. „És ha sikerül véglegesíteni azokat a technológiákat, amelyek nyomán kis helyigényű, kis teljesítményű nukleáris reaktorokat lehet építeni és rákapcsolni a hálózatra, akkor Magyarország mindenféleképpen érdekelt lesz ennek a technológiának az alkalmazásában” – tette hozzá.

A miniszter arról is beszámolt, hogy kétoldalú vízügyi együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek célja, hogy a hazai vízügyi szereplők megjelenhessenek a japán piacon, és Magyarország is profitálhasson a japán tapasztalatokból. „Mind Japán, mind Magyarország esetében alapvető cél a környezetet kímélő, azonban a gazdaság és különösen a mezőgazdaság működését megkönnyítő, hatékonnyá tévő vízgazdálkodás” – mondta.

Szijjártó Péter arról is szót ejtett, hogy tavaly rekordot döntött a Japánba irányuló magyar export, amely elérte az egymilliárd dollárt, a japán cégek pedig a tizedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, körülbelül 50 ezer embernek adva munkát.