Növénytermesztés: ha minden így megy tovább, nem az aszály lesz a legnagyobb gond

Nagy aggodalmat jelent az, hogy a globális felmelegedés okozta aszály miatt egyre nehezebb lesz megtermelni az élelmiszerek előállításához szükséges növényeket. Ám van egy másik gond is, amit szintén régóta hangoztatnak a tudósok, de nincs előtérben: a csapadékkal együtt a beporzók is eltűnőben vannak. A HVG által idézett, a Nature Ecology & Evolution című tudományos folyóiratban nemrég megjelent publikáció arra hívja fel a figyelmet, milyen komoly problémát jelent már most a beporzó rovarok hiánya.

Annak fényében, hogy az élelmiszernövények 75%-ához szükség van ezekre az élőlényekre, meglehetősen ijesztő, hogy globálisan az élelmiszernövények mintegy 60%-ának nem jut elegendő rovar, így nem is várható tőlük annyi termés, mint amennyi egyébként lehetne. Az amerikai Rutgers Egyetem tudósa szerint alapvetően hiányoznak azok a kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogy mekkora lehet a hiány jelenleg a globális mezőgazdaságban. Ezáltal a szakember úgy döntött, egy nemzetközi csapat segítségével megvizsgálja, a kevesebb rovar milyen hatással van az élelmiszertermelésre. Soron kívül Lassan, de biztosan naposra fordul a borongós időjárás kedden, csak elszórtan lehetnek záporok

A kutatók elemezték a terménybeporzás egyik legátfogóbb globális adatkészletét, ami azokat a legnépszerűbb élelmiszernövényeket tartalmazza, amelyek terméshozamához beporzókra van szükség. A CropPol nevű adatbázisban három évtizeden át regisztrálták a szakemberek a beporzókról, a viráglátogatásról – azaz milyen gyakran szállnak a virágra a rovarok –, valamint magáról a beporzásról. Végül arra jutottak, hogy a növények 60%-ánál elégtelen a beporzás, a probléma pedig a vizsgált 49 különböző növényfaj közül 25-öt érint – emelik ki.

A helyzet az áfonya, a kávé és az alma esetében a legsúlyosabb. A beporzók alacsony száma az adatbázisban szereplő országok 85%-át érintette, és mind a hat kontinensre jellemző a probléma – írja a Science Alert. Továbbá fény derült arra is, hogy az alacsony beporzószám kevésbé valószínű azokon a területeken, ahol a terület 1 kilométeres körzetében nagyobb erdős rész található. Mindemellett korábban arról is beszámoltunk, hogy az extrém hőség és az aszály miatt darázsinvázió tombol Magyarországon: számos darázsfaj került elő a szokásosnál jóval korábban.

A legnagyobb gondot a német darázs és a lódarázs okozza, de számos más faj is korábban megjelent, mint szokott. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy a szélsőséges időjárás, az aszály rendkívüli károkat okozott nemcsak a hazai mezőgazdaságban, hanem Európa-szerte is. A szárazság a gyümölcsök közül elsősorban az almát, a dinnyét, a cseresznyét érintette, a gabonák közül pedig a napraforgót és a kukoricát. A szakember szerint a termésveszteséget illetően 15-20%-kal lehet számolni, illetve arról is szót ejtett: Európában, különösen a Balkánon már megfigyelhető, hogy a kukoricát cirokkal helyettesítik.