Fény derülhetett a Naprendszer jégóriásainak rejtélyes kialakulására
A Neptunusz és az Uránusz is tart még bőven meglepetéseket a csillagászok számára, sokkal összetettebb bolygók, mint eddig hitték.
Fotó: unsplash Nem véletlenül hívják őket jégóriásoknak, ugyanis mind a Neptunusz, mind pedig az Uránusz bővelkedik fagyott vízben, mennyisége a földi óceánok akár ötvenezerszerese lehet. A legújabb megfigyelések, illetve a korábbi szondák adatai alapján azonban ennél jóval bonyolultabb az összetételük.
Egy új tanulmány szerint ugyanis jelentős mennyiségű metánjég is található az óriásbolygókon, a fagyott világ azonban további elemekben, így oxigénben és hidrogénben is gazdag lehet – ezek kapcsán viszont a mai napig sok a kérdőjel.
Hogy többet tudjanak meg arról, pontosan miből áll az Uránusz és a Neptunusz, a csillagászok olyan modelleket dolgoztak ki, melyeket a már rendelkezésre álló adatokból építettek fel. Ezen modellek alapján a tudósok feltették azt a kérdést is, hogy miként alakulhattak ki a jégóriások, a kulcs pedig egyértelműen a metán jelenléte lehetett.
Elméletük szerint a jégrétegük akkor keletkezhetett, amikor a még alakuló bolygókban lévő hidrogén – a földinél több milliószor nagyobb nyomás mellett – kémiai reakcióba lépett a bolygóközi anyagokban lévő szénnel – írja a Live Science.
Az összetételükkel kapcsolatos rejtélyek megoldása egyben a keletkezésük körülményeire is választ adhatnak, a pontosabb adatokhoz azonban elkerülhetetlen a bolygókat részletesen feltérképező missziók indítása.
