Első alkalommal észlelt a Naprendszeren kívül szén-dioxidot a James Webb űrtávcső

A bolygóformálódásnak két modellje létezik, az egyik a felülről lefelé, a másik az alulról felfelé elven alapul. A kutatók szerint a Naprendszer egyes égitestei, köztük a Jupiter és a Szaturnusz, az alulról felfelé haladó utat választották, és a szilárd mag kialakításával indultak. A gázóriások esetében a magokat aztán hidrogén és hélium vette körbe, megnövelve a tömeget. Komoly kérdés, hogy a folyamat mennyire általános, ezért a csillagászok igyekeznek más rendszerekben is leírni.

A HR 8799 rendszer körülbelül 30 millió éves, ráadásul viszonylag közel, 130 fényévre van, ezért ideális célpont – magyarázzák a beszámolóban. Normál esetben ugyan a James Webb űrtávcsővel (JWST) sem tudnák ilyen távolságból közvetlenül észlelni a bolygókat, de a helyi objektumok olyan fiatalok, hogy még nagyon forrók. Éppen ezért elég infravörös sugárzást bocsátanak ki ahhoz, hogy közvetlenül detektálhatóak legyenek. Mint kiemelik, a JWST ennél is tovább mehet: észleli minden egyes bolygó jellegzetes színét, ami a felső rétegek összetételéről árulkodik.

William Balmer, a Johns Hopkins Egyetem PhD-hallgatója és kollégái az űrtávcső megfigyeléseit hasonlították össze egy valamivel közelebbi és fiatalabb rendszer, az 51 Eridani adataival. A csapatnak sikerült erős szén-dioxid-jeleket kimutatniuk a HR 8799 bolygóinál, a JWST esetében ez az első alkalom, amikor a Naprendszeren kívül közvetlenül detektálták a vegyületet – hangsúlyozzák a beszámolóban. De a kutatók azt is megállapították, hogy ezen bolygók légkörében a nehezebb elemek, például a szén, az oxigén és a vas jelentős mennyiségben van jelen.

Ezen anyagok azt sugallják, hogy az égitestek a magból kiindulva jöttek létre – teszik hozzá. Ha a bolygók a felülről lefelé elv mentén keletkeztek volna, úgy csillagukhoz nagyon hasonló összetételűek lennének. A héliumnál nehezebb elemek arányának felmérése a HR 8799 esetében meglepően bonyolult volt, mindenesetre a szakértők arra számítanak, hogy ezen anyagok aránya nem túl magas a csillagban. A megfigyelések jóval kevesebbet árultak el az 51 Eridani b-ről, az 51 Eridani rendszer egyetlen ismert bolygójáról. Az adatok mindenesetre megerősítették, hogy az objektum igen hosszúkás pályát ír le.

A JWST a szén-dioxid mellett szén-monoxidot és metánt is talált eltérő mennyiségben, ami a bolygók születésében mutatkozó különbségekre utal. A csapat további megfigyeléseket javasol a helyzet alaposabb megértése érdekében. A 24.hu az IFLScience cikke alapján azt írja, a James Webb a WASP-39 b-nél korábban már felfedezett szén-dioxidot, de ez közvetett észlelésnek minősült. Kőzetbolygók esetében ez az anyag azért különösen érdekes, mert az élet potenciális jele lehet.

Korábban egyébként arra is kitértünk, hogy száznál is több korábban ismeretlen, a Szaturnusz körül keringő holdat fedeztek fel. A gyűrűiről ismert bolygó holdjainak száma ezzel 274-re gyarapodott, ami több mint a Naprendszer összes többi égitestjének holdjai együtt. A dobogón a második helyen a Jupiter áll, ám 95 ismert holdjával messze elmarad szomszédjától. Dr. Edward Ashton csillagász, az új égitesteket azonosító kutatás vezetője úgy fogalmazott: „nem hiszem, hogy a Jupiter valaha felzárkózhat ehhez”.