Az Alzheimer’s & Dementia: The Journal of the Alzheimer’s Association tudományos szaklapban közzétett tanulmány egy folyamatban lévő, hosszú távú projekt adatait vizsgálta, melyben több mint ezer idős ember memóriáját és öregedését követték nyomon.

A 81 éves átlagkorú résztvevők minden évben mozgáskövető készüléket viseltek, mégpedig 14 napon keresztül, míg a napközbeni alvást az inaktivitási, mozdulatlan periódusok függvényében számolták ki.

Az eredmények egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a nappali szunyókálás és a szellemi hanyatlás között. Általánosságban elmondható, hogy az alvás gyakorisága és időtartama az életkor előrehaladtával nőtt, ugyanakkor az Alzheimer-kórral diagnosztizált alanyok esetében ezen mutatók növekedése kétszerese volt az egészséges önkéntesekhez képest.

Kutatók ezt az összefüggést ördögi körként jellemezték, amelyben az egyik folyamat befolyásolja a másikat, és fordítva.

Az Alzheimer-kórral klinikailag diagnosztizált pácienseknél a szunyókálás gyakorisága és időtartma kétségtelenül megemelkedett, a vizsgálat előtt makkegészségesnek kikiáltott személyeknél 40 százalékos valószínűséggel alakult ki a neurodegeneratív rendellenesség.

Ezekből az adatokból egyelőre még nem lehet ok-okozati korrelációt megállapítani, viszont az elképzelhető, hogy a túlzott napközbeni alvás akár az agy öregedésének felgyorsításában is kulcsszerepet játszhat – ez utóbbi elmélet megerősítésére további humán kísérletek szükségesek.