Nagyon megviselte a koronavírus a magyar háztartásokat, jelentősen csökkent a fizetőképesség
Az Intrum követeléskezelő cég és a GKI Gazdaségkutató Zrt. két nagyobb felmérést végzett a magyar lakosság járvány alatt pénzügyi helyzetének alakulásáról, egyiket márciusban, másikat május elején.
Valamennyien megéreztük a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés viharát, vannak viszont olyanok, akik jobban: világviszonylatban rengetegen elvesztették az állásukat, mások lassan kezdik felélni a megtakarításaikat. Akik a tőzsdén érdekeltek, azok sem mind örülhetnek, mert számos részvényt is nagyon megviselte a vírus.
A járvány gazdasági hatásainak hazai lemérését az említett követeléskezelő és a gazdaságkutató cégek maguk végezték el, amelynek során az úgynevezett fizetőképességi indexet, más néven Intrum fizetőképességi indexet (IFI) használták.
Ezt a mérőszámot negyedévente számítják ki olyan adatok alapján mint a jövedelmek alakulása, a hitelállományban bekövetkezett változások, a megtakarítások értéke, a háztartások fenntartásának költségei, ami egy viszonylagos képet tud mutatni az átlagos háztartások pénzügyi életében bekövetkezett változásokról.
A márciusi körben rögzített adatok önmagukban nem mutattak vészesen rossz értéket, figyelembe véve, hogy tavaly óta mutat némi csökkenést ez az index. Az áprilisban felmért adatok annál inkább vészjóslóak, az IFI index értéke mindössze 18.9 volt, amilyen alacsony értékre utoljára 2016 elején volt példa.
Deszpot Károly, az Intrum hazai értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója szerint a fizetőképesség ilyen mértékű visszaesése elsődlegesen a jövedelmek csökkenésével magyarázható, amihez nagyban hozzájárultak a márciusi és áprilisi leépítések. Csak márciusban 56 ezer ember vesztette el az állását hazánkban, a helyzet pedig azóta csak romlott.
A hazai össztermék alakulása is érdekes lehet az idénre nézve, ugyanis nagyon eltérő jóslatokra jutottak néhányan: a magyar kormány és az IMF szerint 3%-os lehet a zsugorodás mérete, az Európai Bizottság 7%-kal számol Magyarország esetén, míg a Magyar Nemzeti Bank ennél jóval optimistább, még növekedést is várnak az idény végére.
Az Intrum ugyanakkor a jelentésében megjegyzi, hogy az április havi adatok nagyon nem bíztatóak: csak április hónapban 15%-kal esett az egy havi GDP, amire régen volt példa. Deszpot szerint a kormány és az EU munkáján fog múlni, mekkora lesz a végleges visszaesés, elsődlegesen a munkanélküliség és a csökkenő bérek terén meghozott intézkedések lehetnek a legfontosabbak.
Az államtitkár szerint sok kihívásával együtt úgy tűnik, mégsem működik rosszul az onlline oktatás: