Foglalkozási megbetegedés lesz a koronavírus az Európai Unióban, de nem mindenki örül ennek

Foglalkozási betegségként kezelné a koronavírus okozta fertőzést Brüsszel, ami év végéig be is kerülhet a munkahelyi, munkavégzéshez köthető megbetegedések jegyzékébe. A lépés az EU munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló, 2027-ig megtervezett keretstratégiájához köthető, és bár a részletek kidolgozása a tagállamok hatásköre, figyelembe kell fenni az uniós irányelveket és ajánlásokat.

A döntés egyik célja a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülés, az Európai Bizottság szerint ugyanis a pandémia még nem ért véget, és a jelenleg meghatározó, enyhébb tünetekkel járó omikront bármikor felválthatja egy veszélyesebb változat. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Brüsszel indoklása szerint egyes munkavállalók fokozottan ki vannak téve a megbetegedésnek – például az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók, akik fertőzöttekkel érintkeznek -, de más ágazatok dolgozói esetén is fokozódhat a kockázat a munkáltatói tevékenységek jellege miatt.

Az új szabályozás értemében a munkáltatóra hárulna a feladat, hogy intézkedésekkel minimalizálja a megbetegedések kockázatát. Az egészségügyi és szociális területen dolgozók a járványhullámok között is jobban ki vannak téve a fertőződésnek, vagyis a munkaruha, maszk vagy a rendszeres tesztelés a munkáltató feladatává válna, nem ilyen egyértelmű a helyzet azonban a többi ágazatban.

Az uniós javaslat értelmében járványhullám idején minden olyan munkavállaló ki van téve a megbetegedés veszélyének, aki munkavégzés közben például nem tud másfél méteres távolságot tartani a kollégáktól vagy ügyfelektől.

Mivel a munkáltató komoly büntetést kaphat, ha elmulasztja a védekező intézkedéseket, és akár kártérítési pert is kockáztat, a munkahelyek zömén várhatóan valamilyen járványhelyzeti protokoll lép életbe – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Nem világos, hogy az uniós útmutatás mennyire lesz megengedő egy újabb fertőzési hullám során, az érdekképviseletek szerint azonban nem szabad megengedni a foglalkoztatóknak, hogy a munkavégzés feltételévé tegyék a védőoltást, amennyiben más módszerekkel is csökkenthető a fertőződés kockázata.

A munkáltató ugyanakkor rá is kényszerülhet, hogy elrendelje a munkavégzés feltételévé tegye az oltást, amelynek oka, hogy ma a WHO állásfoglalása szerint nincs hatékonyabb védekezés a koronavírus-fertőzés ellen az oltásnál.

Ez azt jelenti, ha a beosztottak az enyhébb intézkedések – például maszkviselés – ellenére megbetegednek, a foglalkoztató felelősségre vonható, mivel nem a leghatékonyabb eszközökkel akadályozta meg a fertőzés terjedését.

A magyar kormány a járvány legsúlyosabb időszakában lehetővé tette, hogy a munkáltatók feltételként írják elő a vakcina felvételét, de a legtöbb helyen nem éltek ezzel. Bár a foglalkoztatók korábban kifejezetten örültek volna a nemzeti, uniós vagy globális szintű oltási kötelezettségnek, amely mentesíti őket a felelősség alól, a felmérések szerint a lakosság többsége a járvány legsúlyosabb időszakában is ellenezte a munkahelyi vagy általános oltási kötelezettséget, aggódó hangok szerint pedig a hamarosan életbe lépő rendelet a nemzetállamok feletti jogkörökkel ruházná fel az ENSZ-t, aláásva a nemzet szuverenitását.