Müller Cecília: nem keverendő a fertőzőképesség és a pozitív PCR-teszt
Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs csütörtöki sajtótájékoztatója során beszélt arról, hogy nem összetévesztendő egy ember fertőzőképessége azzal, hogy még kimutatják a szervezetében a koronavírus örökítőanyagát PCR-teszt útján.
Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs csütörtöki sajtótájékoztatója során beszélt arról, hogy nem összetévesztendő egy ember fertőzőképessége azzal, hogy még kimutatják a szervezetében a koronavírus örökítőanyagát PCR-teszt útján.
Müller az adatok ismertetésével kezdett, és kiemelte, hogy újabb negatív rekordot döntött a koronavírus következtében elhunytak száma, 29 honfitársunk vesztette életét az elmúlt 24 órában, főként idősek és krónikus betegek. Az alapbetegségek terén sem történt változás, dominánsak továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az anyagcsere betegségek.
Müller kiemelte, hogy nem egyszerű feladat a gyógyultság állapotát definiálni, mivel olykor a háziorvos vagy kezelőorvos által megállapított gyógyultságot követően, hosszan tartóan fordulnak el szövődményes tünetek. Az országos tisztifőorvos viszont kihangsúlyozta, hogy akiről megállapítják a gyógyultságot, az már nem fertőző.
„Ha kimutatjuk a vírus örökítő anyagát PCR-teszt útján, az automatikusan nem jelent fertőzőképességet, ezt a két fogalmat el kell különíteni egymástól”
A tisztifőorvos arra is kitért, hogy a védekezés egyik sarkalatos pontja lehet, hogy a magas kockázatú csoportok beadassák maguknak az influenza elleni védőoltást, mely már a legtöbb háziorvosnál és üzemi orvosnál elérhető, és idén, a kormányzat döntése alapján minden magyar állampolgár számára térítésmentesen.
Müller kihangsúlyozta, hogy két oltóanyag érhető el, egy a 6 és 35 hónap közötti gyermekek számára, egy pedig a felnőttek számára, és ezekben három típusú influenza, két darab A típusú és egy darab B típusú influenza ellenanyagai vannak. Hozzátette, a járványos influenzát általában az A típusú influenza szokta okozni.
Müller arra is kitért, hogy vannak bizonyos csoportok, akik munkakörükből adódóan tekinthetők magas kockázatú csoportnak, megemlítve az egészségügyi dolgozókat, a szociális intézményekben dolgozókat, illetve a közintézményekben dolgozókat, akik jelentősen több kontaktussal találkoznak az átlagosnál.
