Egy egereken végzett kísérlet alapján az mRNS vakcina teljes védelmet nyújt a malária ellen
A Walter Reed Army Institute of Research és a Naval Medical Research Center tudósai a Pennsylvaniai Egyetem és az Acuitas Therapeutics kutatóival együttműködve olyan új, mRNS-technológián alapuló vakcinát fejlesztettek ki, amely az állatkísérletek alapján véd a malária ellen; eredményeiket az npj Vaccines című szaklapban publikálták.
2019-ben becslések szerint világszerte 229 millió maláriás eset és 409 ezer haláleset fordult elő, ami rendkívüli költségeket okoz az emberi megbetegedések, a halálozás, a gazdasági teher és a regionális társadalmi stabilitás szempontjából. Világszerte a Plasmodium falciparum az a parazita faj, amely a halálesetek túlnyomó többségét okozza.
A súlyos megbetegedés legnagyobb kockázatának kitettek közé tartoznak a terhes nők, a gyermekek és a maláriáról nem tudó utazók. A malária elleni intézkedések fejlesztése az amerikai védelmi minisztérium számára történelmileg kiemelt kutatási terület volt, mivel a betegség továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti az endémiás régiókba telepített amerikai katonai erőkre.
A biztonságos, hatékony malária elleni vakcina régóta nehezen elérhető célpont a tudósok számára. A legfejlettebb malária elleni vakcina az RTS,S, egy első generációs termék, amelyet a WRAIR-rel közösen fejlesztettek ki. Az RTS,S a Plasmodium falciparum, a maláriaparazita legveszélyesebb és legelterjedtebb fajának circumsporozoit fehérjéjén alapul.
Bár az RTS,S hatásos a malária elleni küzdelemben, a helyszíni vizsgálatok korlátozott steril hatékonyságot és a védelem korlátozott időtartamát mutatták ki. Az RTS,S és más első generációs malária elleni vakcinákhoz kapcsolódó korlátok arra késztették a tudósokat, hogy új platformokat és a malária elleni vakcinák második generációs megközelítéseit vizsgálják.
Az RTS,S-hez hasonlóan a vakcina is a P. falciparum circumsporozoit fehérjéjére támaszkodik az immunválasz kiváltásához. Ahelyett azonban, hogy közvetlenül a fehérje egy változatát adnánk be, ez a megközelítés mRNS-t használ – amelyet egy lipid nanorészecske kísér, amely véd a korai lebomlástól és segít stimulálni az immunrendszert –, hogy a sejteket arra késztesse, hogy maguk kódolják a circumsporozoit fehérjét. Ezek a fehérjék aztán a malária elleni védekező választ váltanak ki, de valójában nem okozhatnak fertőzést – írja a Medical Xpress.