Fokozhatják az mRNS-vakcinák a rákellenes kezelések hatékonyságát

Az Amerikai Rákkutatási Társaság éves ülésén bemutatott kísérleti eljárás a CAR-T sejtterápia néven ismert rákgyilkos immunterápiára összpontosít, melynek lényege, hogy a páciens T-sejtjeit begyűjtik, majd átprogramozzák őket, hogy a rákos sejteken található fehérjéket célozzák meg, ezt követően pedig a módosított T-sejteket visszahelyezik a beteg szervezetébe.

A CAR-T sejtes immunterápia úttörő kezelésnek bizonyult a vérrák esetében, viszont a kutatóknak nehézséget okozott, hogy biztonságosan és hatékonyan működjön a szilárd daganatokkal járó rákos megbetegedéseknél is.

Az új kezelés két lépésben működik. Először a betegnek hagyományos CAR-T sejtterápiát adnak, amelyben az immunsejteket úgy alakították ki, hogy a claudin 6 (CLDN6) nevű antigént célozzák meg. Korábbi tanulmányok rámutattak arra, hogy a CLDN6 kiváló antigén célpont a szolid tumorok esetében, mivel számos rákos sejttípus felszínén megtalálható, más egészséges sejtekén azonban nem.

Néhány nappal a CAR-T sejtinfúzió után a beteg egy mRNS-vakcinát kap, amelyet úgy terveztek, hogy a sejteket a claudin 6 termelésére ösztönözze, ami a módosított T-sejteket szaporodásra készteti.

A kísérleti kezelés első emberi vizsgálatában 16 beteg vett részt, akiknek a többsége hererákkal vagy petefészekrákkal küzdött. Az önkéntes páciensek mintegy 40 százalékánál jelentkezett a citokin felszabadulás szindróma néven ismert gyulladásos mellékhatás, amely a CAR-T-sejtes terápiára adott túlzott immunválaszként jellemezhető.

A vizsgálatban kezelt betegek közül csak 14-et értékeltek hatékonyság szempontjából, ám esetükben a daganatok nagysága jelentős mértékben csökkent. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nagyon korai, első fázisú eredmények, és még rengeteg munkára van szükség ahhoz, hogy megértsük, hogyan lehet a legjobban alkalmazni ezt az újfajta terápiát. Soron kívül A havazás megbénította a vasúti közlekedést – masszív késések és kimaradó járatok