A TASS orosz hírügynökség szerint Syrsky az ukrán vezérkar Telegram-csatornáján úgy fogalmazott, hogy „az instabil nemzetközi helyzet miatt új lehetőségeket keresünk fegyverek és harcjárművek beszerzésére, emellett bővíteni kívánjuk a javítási kapacitásainkat, valamint korszerűsíteni a védelmi rendszereinket.”

A vezér arra is kitért, hogy az orosz hadsereg létszám- és fegyverzeti fölénnyel bír, ami rendkívül nehezíti az ukrán oldalon folyó harcokat. „Egy újabb nehéz hónap vár ránk, ami a jelenlegi körülmények között teljes körű mozgósítást igényel” – hangsúlyozta Syrsky, jelezve, hogy az ukrán hadsereg fokozott erőfeszítésekre készül.

Az amerikai hadiipari támogatás helyzete is meglehetősen változékony: a New York Times július 2-án arról számolt be, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Patriot légvédelmi rakéták, a GMLRS precíziós rakétarendszerek, a Hellfire irányított rakéták, valamint a Stinger hordozható légvédelmi eszközök szállítását Kijevnek.

Washington visszafogott segítsége és a további egyeztetések

Ezzel párhuzamosan az ukrán külügyminisztérium meghívta a washingtoni nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, John Ginkel urat, hogy magyarázatot kérjen a lépésre, miközben Volodimir Zelenszkij elnök nyilvánosan kijelentette, hogy „Európa jelenleg nem képes pótolni az amerikai katonai támogatást.”

Az Egyesült Államok részéről Donald Trump elnök úgy nyilatkozott, bár a katonai segítségnyújtás folytatódik, az ország saját védelmi érdekei is elsődlegesek. Ugyanakkor az USA elnöke ígéretet tett arra, hogy további, főként védelmi jellegű fegyverek szállítását indítja meg Ukrajna felé.

A Politico értesülései szerint a két ország magas rangú tisztviselői júliusi római és kijevi találkozói eredményeként ismételten megindulhatnak a fegyverszállítások, bár ezek üteme és mértéke továbbra is kérdéses.