Mit jelentene a gyakorlatban az EU legújabb környezetvédelmi lépése?
Nagyon kockázatos játékba kezdhet bele az Európai Unió a koronavírus újjáépítési alapjuk finanszírozása érdekében, úgynevezett „kibocsátási adót” vetne ki a hajókra az általuk kibocsátott környezetszennyező gázok arányában.
Nagyon kockázatos játékba kezdhet bele az Európai Unió a koronavírus újjáépítési alapjuk finanszírozása érdekében, úgynevezett „kibocsátási adót” vetne ki a hajókra az általuk kibocsátott környezetszennyező gázok arányában.
Az Európai Bizottság egy új tervvel állt elő, amellyel kiterjesztenék a Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerüket (ETS) a hajózásra is, kettős okból: egyrészt több milliárd dollár bevételt remélnek az Uniós gazdasági újjáépítési alapba, másrészt egyfajta zöld identitást adnak a válságból való felépülésnek. Ám ez talán a legrosszabb pillanatban zavarna a még sokk alatt lévő globális kereskedelembe.
Az Európai Unió tervei szerint a 750 milliárd eurós újjáépítési alapjuknak, valamint az EU következő hétéves költségvetésének körülbelül 30 százalékát fordítanák környezetvédelmi projektek megvalósítására annak érdekében, hogy a legelső széntől független kontinenssé váljanak.
A Bizottság hajózási adójára vonatkozó ötlete azonban óriási ellenhangokat váltott ki a kereskedelmi iparon belül, ugyanis szerintük az ötlet globális szinten megnehezítené a klímaváltozás elleni harcot, valamint hatalmas ellenhangokat váltana ki a nem EU-s országok körében, amelynek mentén új kereskedelmi ellentétek alakulhatnak ki.
Az ETS rendszer egyébként több mint 11 ezer erőművet és gyárat érint. Meghatároz egy CO2 kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak úgynevezett „CO2 kvótákért” cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiválták abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi, a fel nem használt kvótát pedig a vállalatok eladhatják.
Ne hagyd ki:
Az amerikai Hajózási Kamara a CNN Business-nek nyilatkozva arra kérte minden, nem uniós ország kormányát, ne támogassák a Bizottság ötletét, és ebben a kérdésben a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) elsőbbségét ismerjék el.
Az ENSZ adatai szerint a világkereskedelem körforgásában az árucikkek 80 százalékát jelenleg kereskedelmi hajókkal szállítják, és abban az esetben, ha az ETS-t kiterjesztik a kereskedelmi hajókra is, várhatóan azok működtetői ezt a vállalkozókra és a fogyasztókra hárítják át, ami magasabb árakat fog eredményezni.
A javaslat kritikusai ezen felül úgy véli, a nem Európai Uniós országok nem biztos, hogy elhiszik a Bizottságnak az eredeti indokot, hogy az újjáépítési alaphoz kell. A Nemzetközi Szállítási Szövetség vezetője szerint például ennek a javaslatnak köze nincsen a klímavédelemhez, ez elsősorban a pénzszerzésről szól.
A Szövetség vezetője szerint lényegében ezen keresztül arra kérik az amerikai és a kínai hajózási cégeket, hogy pénzeljék ők az Európai Unió újjáépítési tervét, ami szerinte éles oppozícióba fog ütközni a 2012-es esethez hasonlóan, amikor az Unió megpróbálta a nemzetközi repülőutakat is az ETS alá vonni, amire az USA és Kína is megfenyegette a blokkot, hogy nem fogják betartani ezeket.
Ne hagyd ki:
A Bizottság azzal indokolja a javaslatát, hogy a szállítás az Európai Uniós üvegházhatású gázkibocsátásának negyedéért felelő, és ha el akarják érni a klímasemlegességi céljaikat, akkor 2050-ig 90 százalékkal kell csökkenteni a szállítás általi kibocsátást. A Bizottság elmondása szerint ezt a Nemzetközi Repülési Szervezettel és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel koordinálva végeznék.
A kereskedelmi hajózás egyes szereplői természetesen aggódnak a javaslat miatt, főként arra hivatkozva, hogy ez alááshatja az IMO által tett javaslatokat és előrelépéseket a kibocsátás érdekében. Az IMO-nak számos intézkedése volt eddig, például az üzemanyag kéntartalmának csökkentése, amivel a kéndioxid kibocsátást 77 százalékkal csökkentenék.
Az IMO energiahatékonyságért felelős korábbi igazgatója szerint ha a hajók kibocsátásának területén az egyes országok eltérő törvényeket kezdenek el hozni, az súlyos határokat húzhat fel a hajók működtetésének összehangolása körül, ebből kifolyólag nagymértékben zavart okozhat a nemzetközi sétahajózás és kereskedelmi hajózás területén.
Ezen felül megteremtheti a lehetőséget az országoknak, hogy megadóztassák a klímaváltozás nevében a kereskedelmi hajókat, ami rémálomszerű forgatókönyv lehet a globális kereskedelemre nézve. A javaslatnak ezen felül van egy további kockázata, szükségtelenül fokozhatja a feszültséget az Uniós és nem Uniós országok között.
Ne hagyd ki: