Minden, amit az Alekszej Navalnij mérgezését okozó szerről tudni kell
Augusztus 24-én a berlini Charité Kórház orvosai bejelentették, hogy a legnagyobb orosz ellenzéki vezetőnek tartott Alekszej Navalnijt feltehetően kolinészteráz inhibítorral mérgezték meg.
Augusztus 24-én a berlini Charité Kórház orvosai bejelentették, hogy a legnagyobb orosz ellenzéki vezetőnek tartott Alekszej Navalnijt feltehetően kolinészteráz inhibítorral mérgezték meg.
Az anyag konkrét kémiai összetételét egyelőre nem tudták azonosítani, viszont az már teljesen biztos, hogy a kolinészteráz miatt Navalnijt mesterséges kómába kellett helyezni, továbbá atropinos kezelésen esett át, amit általában bizonyos idegmérgek ellenszereként alkalmaznak.
A kolinészteráz inhibítorok valójában mind mérgek?
Ezt nem jelenthetjük ki egyértelműen. A kolinészteráz inhibítorok lényegében kémiai anyagok csoportjának számítanak, amelyeket néha a demencia vagy az Alzheimer-kór kezelésére használnak.
Ezek az inhibítorok befolyásolják a szervezet acetilkolin-szintjét – ezek legfőképpen az idegsejtek jeleinek továbbítását szabályozzák. A nevükből adódóan a kolinészteráz-enzimeket gátolják meg abban, hogy lebontsák az acetilkolin-molekulákat. Az olyan gyógyszerek mint a donepezil, a galantamin vagy a rivasztigmin mind kolinészteráz-inhibítorként vannak jelen a gyógyszerpiacon.
Ezen kémiai anyagok gyakran szerves foszforvegyületeket és karbamátokat is tartalmaznak, amelyek gyakran növényvédő szerek, pontosabban rovarirtó peszticidek fő összetevői. Az embereknél használt neosztigmin és piridosztigmin mechanizmusa ugyanúgy az izommozgásokat blokkolja mesterséges altatás esetén, mint például rovaroknál az idegméreg.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a kolinészteráz-gátlókat kémiai fegyverként is bevethetik, elég csak a szarinra, a VX-re, vagy a novicsokra gondolnunk – mindegyiket erőteljes méregként tartják nyilván.
Milyen tünetei vannak a mérgezésnek?
Amikor az acetilkolin-szint túlságosan megemelkedik, az idegsejtekben lévő receptorokat stimulálva az idegrendszer működésében zavarok keletkezhetnek. Ennek következményeképpen a szív ritmusa lelassul; a szervezet óriási mennyiségű nyálat, könnyet, izzadságot és váladékot termel; a beteg folyamatosan vizel, hasmenése van, illetve hányingert érez; a pupillák pedig általában beszűkülnek – bár néha ki is tágulhatnak, ha a szívverés hirtelen felgyorsul.
A legsúlyosabb esetekben egyszerűen lebénulhat az áldozat, képtelen lehet magától lélegezni, súlyos rohamokat élhet át, végül kómába eshet és meghalhat.
Hogyan juthat be a méreg a szervezetbe?
A kolinészteráz inhibítorok szinte bárhogyan bekerülhetnek a véráramba, legyen szó belégzésről, nyálkahártyán történő bejutásról (például orron, szemen vagy szájon keresztül), de bőrre applikálva és egyenesen az emésztőrendszerbe juttatva is akár perceken belül kifejthetik hatásukat és előidézhetik a szimptómákat.
Szükséges volt Navalnijt Berlinbe reptetni, hogy pontos diagnózist állítsanak fel? Miért nem tudták ezt megtenni Omszkban?
Erre nem tudunk választ adni. Az Omszki Egészségügyi Minisztérium szerint elvégezték a szükséges teszteket, amelyek alapján semmi sem utalt arra, hogy Navalnij szervezetében jelen lett volna a kolinészteráz inhibítor, habár arról nem számoltak be, milyen mintavételezések történtek.
Ahhoz, hogy ki lehessen mutatni a kolinészteráz inhibítoros mérgezést, speciális vérvizsgálatot kell végezni, amivel a kolinészteráz aktivitásáról lehet tisztább képet kapni az egyén vörösvértestjei alapján.
Nincs minden laboratóriumnak ehhez megfelelő felszereltsége, ezért lehetséges, hogy az omszki orvosok képtelenek voltak a rendelkezésükre álló eszközökkel felállítani a diagnózist.
Sokszor azonban pusztán a tüneteket vizsgálva körbe lehet határolni a problémák okát, főleg mérgezésnél igazán specifikusak ezek a szimptómák, így az orosz médiumokban szereplő jelentéseknek nem szabad teljes mértékben hinnünk.
Gyógyítható a mérgezés?
Általában igen, de ez egy nagyon körülményes feladat. A páciensek részére nem elég csupán egyetlen, tüneteket megcélzó, támogató gyógykezelés, mint például a mesterséges lélegeztetés, hanem ellenszerekre is szükség van – Navalnijnál atropint használtak, de a pralidoxim ugyanúgy hatásos lehet. Mindkét anyag ugyanarra a receptorra csatlakozik, mint az acetilkolin, és megakadályozza, hogy nagyobb koncentrációban termelődjön az előbb említett anyag a szervezetben.
Súlyosabb esetekben az atropint magas dózisban napokon keresztül adagolják; az orvosok még diazepamot is alkalmazhatnak, amivel a potenciális rohamokat állíthatják meg, már ha egyáltalán kialakulnak. Akkor is ajánlatos a diazepam használata, ha mindössze a személy kognitív képességeit szeretnék megőrizni, ugyanis egy erős nyugtatóról van szó.
Összességében elmondható, hogy a kolinészteráz inhibítoros mérgezések prognózisa relatíve pozitív – rengetegszer megtörtént már, hogy az emberek a kellemetlen tünetek megjelenése után két-három hét alatt felépültek.
Hozzá kell tennünk azonban, hogy a mérgezés hosszú távú károsodásokat okozhat, úgymint emlékezőképesség-kiesést, lassú beszédet, valamint a végtagok remegését. Ha kémiai fegyverként támadnak meg a szerrel valakit, azzal gyógyíthatatlan egészségügyi rendellenességeket és visszafordíthatatlan elváltozásokat, akár halált is előidézhetnek.
Ne hagyd ki:
