Miért tiltotta be Kína a világ legnagyobb bitcoinfarmját?

Több mint nyolcezer virtuális fizetőeszköz érhető el jelenleg a világon, bányászatuk során pedig sokkal több energia használódik fel, mint amennyit elemésztenek egyetlen év alatt olyan nagyobb igényű országok, mint például Argentína vagy éppen Ukrajna. Habár a kriptovaluták értékének folyamatos emelkedése indokolná a bitcoinfarmok tömeges megjelenését, gyakran nem éri meg az üzemeltetésük a költségek és kiadások miatt, azonban van egy régió, ahol rendkívül olcsón termelni lehetett a virtuális zsetonokat.

A Kínában található Belső-Mongólia a világ kriptovaluta-bányászatának 8 százalékáért felelős, ami óriási arány, hiszen ezzel az Egyesült Államokat is megelőzik, az USA ugyanis 7,2 százalékát teszi ki a globális termelésnek – írta a ZME Science magazin. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Mint ahogyan azt korábban is említettük, a bitcoin-bányászat rendkívül energiaigényes folyamat, amihez korszerű technológia kiépítése és karbantartása szükséges, komplex algoritmusokkal kell fenntartani a hálózatok működését, továbbá állandóan pótolni kell a meghibásodott alkatrészeket.

Nem véletlen, hogy éppen Belső-Mongólia vált a vezető régióvá e téren, hiszen nemcsak a virtuális, hanem a húsvér bányászat szempontjából is élen vannak, mivel a térségben rengeteg ritka földfémet nyernek ki a hegyoldalakban rejlő kőzetekből úgy, hogy mindeközben az áramszolgáltatás rendkívül olcsó áron mozog.

Miközben az Egyesült Államokban 1 kilowattóra áramért 13,31 centet kérnek el, addig Belső-Mongóliában mindössze 2,6 centet, ami több mint ötszörösen kedvezőbb árnak számít, így a bitcoin-bányászok Mekkájává avanzsálhattak az elmúlt pár hónapban.

Kína kormánya azonban nem repesett az örömtől, Peking ugyanis a nemrég lefolytatott vizsgálatok során rájött, hogy nem tudták teljesíteni az előre kiszabott, 2019-es energiafogyasztással kapcsolatos kvótákat, ezért drasztikus intézkedéseket vezettek be, így a villamos energiához szükséges szénbányászatot 5 millió tonnában korlátozták 2021-ben.

Mindez azt jelenti, hogy Belső-Mongóliában a koksz és acél, illetve szén felhasználása jóvoltából kinyert energiát redukálni fogják, a tervek szerint pedig 2022-re teljesen be is tiltják ezt a fajta alkalmazást, melynek révén az összes bitcoinfarmot 2021. április végéig felszámolhatják majd.

Mivel Kína ezen régiójában a megújuló energiaforrásokra szeretnének átállni 2025-ben, ezért kijelenthetjük, hogy környezetvédelmi okokból állították le a bitcoin-bányászatot, és ha más országok is követik őket, akkor elképzelhető, hogy nem várt mélyrepülésre számíthatnak a kriptovaluták kitermelői.