Miért nem a jelenlegi járvány okozta a legrosszabb évet az emberiség történetében?
A 2020-as év negatív nemzetbiztonsági hírekkel, balesetekkel, gyilkosságokkal, erdőtüzekkel és a koronavírus-járvány pusztításával kezdődött. Sokan azt gondolták volna, hogy ez lehet az emberiség történetének legrosszabb éve, mert a pandémia az egész világot a feje tetejére állította.
Fotó: Bibliothèque royale de Belgique 
A történelem korábbi eseményei azonban a legrosszabb éveknek tekinthetők, például a Kr. u. 1347-ben bekövetkezett fekete halál, az 1941 és 1945 közötti évek, vagy az 1918-as influenzajárvány.
Ám ezen évek közül egyik sem mondható a valaha volt legrosszabb évnek: a ScienceAlert beszámolója szerint a legrosszabb év az életben maradásra egészen Kr. u. 536-ig nyúlik vissza.
KR. U. 536: A legrosszabb kor kezdete
Michael McCormick, a Harvard Egyetem régésze és középkori történész a Science Magazine-nak elmondta, hogy Kr. u. 536 volt a legrosszabb időszakok kezdete, amikor tényleg a legrosszabb volt egyáltalán létezni is. Tanulmányából kiderült, hogy csak i. sz. 640-ben kezdték tapasztalni a gazdasági fellendülés jeleit.
A történelem alapján Kr. u. 536 Nagy Jusztiniánusz bizánci császár uralkodásának tizedik évében járunk, amikor minden békés volt, és még hírből sem hallottak járványokról.
Azonban valami bizarr dolog történt az égen: titokzatos, poros köd keletkezett, amely eltakarta a Napot, a hőmérséklet pedig hirtelen indult csökkenésnek. Abban az évben kezdődött a világméretű káosz, például az aszály, a terméskiesés, nyáron havazás Kínában, és éhínség a világ számos területén.
Prokopiosz bizánci történetíró azt írta, hogy Kr. u. 536 volt az az év, amikor a legrettenetesebb előjel történt:
„Mert a Nap egész évben fénytelenül adta ki fényét, mint a hold, és rendkívül úgy tűnt, mintha a nap napfogyatkozásban lenne, mert a sugarak, amelyeket ontott, nem voltak világosak, sem olyanok, mint amilyeneket szokott ontani”.
Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy vulkánkitörések okozhatták ezeket a jelenségeket, az antarktiszi jégmag és a grönlandi fa évgyűrűk vizsgálata alapján.
A Colle Gnifetti gleccser jégmagjának elemzése során információt kaptunk arról, hogy melyik évszázadban kezdődtek a legrosszabb időszakok. A kutatók vizsgálatai szerint vulkáni hamu és törmelék, úgynevezett tefra keveredett egy jégréteggel, ami vulkáni tevékenységre utal abban az időszakban.
A nyomorúság egészen Kr. u. 540-ig elhúzódott, majd egy évvel később elkezdődött a jusztiniánuszi pestisjárvány, onnantól kezdve pedig minden csak egyre rosszabb lett.
Azonban Kr. u. 640 környékéről a kutatócsapat egy megújult jégre utaló jelet fedezett fel, amely ólmot is tartalmazott. Bár az ólomszennyezés nem olyasmi, amit ünnepelni kellene, a csapat megjegyezte, hogy ez azt jelentheti, hogy az emberek elkezdték az ezüst bányászatát és olvasztását ólomércből, ugyanis Kr. e. 660 környékéről ezüstbányászatra utaló jeleket is találtak.
Fekete halál, influenzajárvány és holokauszt
A fekete halál, az 1918-as influenzajárvány és a holokauszt talán nem a legrosszabb évek az emberiség történetében, azonban ezek az évek vagy időszakok mégis mérhetetlen katasztrófával sújtották az emberiséget.
A fekete halál az 1300-as években a bubópestis globális járványa volt, amely Európát és Ázsiát is sújtotta. A történelem arról számolt be, hogy a pestis Ázsiából eredt, és kereskedelmi hajókon keresztül terjedt át Európába, a baktériumok elemzése pedig kimutatta, hogy már Kr. e. 3000-ben is létezett.
Évszázadokkal később következett be az 1918-as influenzajárvány, amelyet a madár eredetű génekkel rendelkező H1N1 vírus okozott, mely a CDC szerint a világ lakosságának egyharmadát megfertőzte.
Ezután 1941 és 1945 között, a második világháború idején bekövetkezett a holokauszt, mely során a történelem szerint mintegy hatmillió embert öltek meg a zsidó férfiak, nők és gyermekek szisztematikus, államilag támogatott meggyilkolása során.
