Komoly vérdíjat tűzött a drogbárók fejére az Egyesült Államok
Az amerikai külügyminisztérium bejelentette pénteken, hogy mindenkinek 5 millió dollárt ad, akik érdemlegesen segítik az amerikai hatóságokat a drogbárók elfogásában.
A 2014. február 22-i képen Joaquin "El Chapo" Guzmánt, a hírhedt Sinaloa-drogkartell fejét (k) kísérik tengerészgyalogosok Mexikóvárosban. A mexikói hatóságok 2015. július 12-i közleménye szerint a latin-amerikai állam elsõ számú drogbárója ismét megszökött a legszigorúbban õrzött mexikói börtönbõl. (MTI/EPA/Mario Guzman) *** Local Caption *** 51253041 
Az USA ezt első körben négy drogbáró esetében ajánlotta fel, akik közül az egyik a hírhedt El Chapo testvére, Aureliano Guzman-Loera – írja az AFP hírügynökség. A másik három körözött személy pedig a rettegett Salgueiro-Nevarez család tagjai, Ruperto, José és Heriberto.
Ned Price, az amerikai külügyminisztérium sajtóreferense elmondta, hogy mind a négy drogbárót a nemzetközi kábítószer-kereskedelemben vállalt szerepükért körözik, valamint amiért megsértették az amerikai drogtörvényeket marihuána, kokain, metamfetamin és fetanil behozatalával.
Price kijelentette, hogy az utóbbi szer, a fentanil különösen súlyos hatással volt az amerikai közegészségre, ugyanis a 2020 márciusától eltelt időszak 96 779 túladagolásos haláleseteinek 63 százalékáért volt felelős.
A négy körözött drogbáró egyébként a Sinaloa kartell szövetsége alatt végzi a munkáját, amelyet a letartóztatásáig El Chapo vezetett. A legbefolyásosabb mexikói kartell vezetőjét még 2017-ben adatták ki az USA-nak, ahol életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.
Az elmúlt évtized során szoros együttműködés volt az Egyesült Államok és Mexikó között, hogy leszámoljanak a sokak életét megnyomorító kábítószer-kereskedelemmel. Ennek keretében az USA fegyvereket, technikai segítséget és kiképzést biztosított a mexikói katonák számára.
Októberben viszont amellett döntött a két ország, hogy teljesen megváltoztatják a kartellekkel szemben megközelítésüket és inkább megpróbálják a probléma gyökerét kigyomlálni, részben az egyre súlyosabbá váló fegyvercsempészet miatt.
Mexikó már 2006 óta küzd brutális erőszakhullámmal a kartellek miatt, amelynek következtében már legalább 300 ezer embert gyilkoltak meg. Az erőszak akkor szabadult el, amikor az akkori kormány úgy döntött, a hadsereggel próbálja felszámolni a kartelleket.
