A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett talajban termesztett banán fogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet a hat év alatti gyermekek számára. A vizsgálatot a São Pauló-i Egyetem (USP), az Espírito Santo Szövetségi Egyetem (UFES) és a Santiago de Compostela Egyetem kutatói végezték, akik arra keresték a választ, hogy a Doce folyó környékén termesztett növények – köztük a banán, a manióka és a kakaó – biztonságosan fogyaszthatók‑e. A térség talaja 2015 óta ki van téve a vasércbányászatból származó hulladéknak, miután a Fundão‑tározó átszakadt Minas Gerais államban.

A kutatók a talajban és a növényekben kadmiumot, krómot, rezet, nikkelt és ólmot vizsgáltak, melyek a vas‑oxidokhoz kötődnek – ezek alkotják a gátszakadásból származó iszap fő részét. A vizsgálat eredményei szerint a banánban található ólom és kadmium szintje olyan magas lehet, hogy a kisgyermekek számára már egészségügyi kockázatot jelent.

A kutatás egyik vezetője, Tiago Osório, a São Pauló-i Egyetem talajtudományi professzora: „Csoportunk évek óta vizsgálja a gátszakadás hatásait. Az első mintákat 7 nappal a baleset után szereztük be, és azonnal megértettük, hogy fennáll a növények, a talaj, a víz és a halak szennyeződésének közvetlen veszélye. De a kérdés továbbra is az volt: jelent‑e ez a szennyeződés kockázatot az emberi egészségre?” – idézi a Science Daily.

Komoly a helyzet

A kutatás az Environmental Geochemistry and Health folyóiratban jelent meg, és részletesen bemutatja, hogyan képesek a növények a bányászati hulladékból származó potenciálisan toxikus elemeket (PTE) felszívni és az ehető részekben felhalmozni. A tanulmány Amanda Duim doktori munkájának része, amely hét nemzetközi publikációt eredményezett, és 2025-ben két rangos díjat is elnyert.

„A talaj vas‑oxid tartalma – amely a hulladék fő összetevője – összefüggést mutat a növényben mért mennyiséggel. Vizsgáltuk a hulladék talajból a vízbe, majd a vízből a növénybe való átjutását, beleértve a leveleket és a gyümölcsöket is.”

A mintavétel során a kutatók a talajt és a növényeket külön gyűjtötték, mosták, szárították, majd porrá őrölték. Duim így írta le a folyamatot: „Feloldottuk a ‘növénypor’ mintákat különböző savakkal, majd meghatároztuk a koncentrációt az oldatban. Ezt összevetettük a hígított anyag tömegével, így kaptuk meg a PTE‑k koncentrációját milligramm per kilogramm száraz biomasszában.”

A vizsgálat eredménye

A vizsgálat kimutatta, hogy a banán és a manióka esetében a legtöbb toxikus elem a gyökerekben és gumókban halmozódik fel, míg a kakaó esetében a szárban, levelekben és a gyümölcsben is magasabb értékeket mértek. A kakaópépben a réz és az ólom szintje meghaladta az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által meghatározott határértékeket.

Miután kiderült, hogy egyes ehető részekben a PTE‑szintek meghaladják az ajánlott értékeket, a kutatók formális egészségügyi kockázatbecslést végeztek.

Gyermekeknél mutatkozott a legnagyobb kockázat

A kutatók külön vizsgálták a felnőttek és a hat év alatti gyermekek kitettségét. A TRI (Total Risk Index) értéke a legtöbb esetben 1 alatt maradt, ami alacsony kockázatot jelent – kivéve a banánt fogyasztó gyermekek esetében, ahol a TRI meghaladta az 1‑et. A fő kockázati tényező az ólom, amelynek hosszú távú, alacsony dózisú expozíciója is maradandó agyi fejlődési károsodást okozhat.

A kutatás társszerzője, Tamires Cherubin: „Ezek az elemek természetesen is jelen vannak a környezetben. Alacsony koncentrációban mindannyian ki vagyunk téve nekik. De egy olyan katasztrófa esetén, mint a marianai, amikor a kitettség várhatóan növekszik, fokozott óvatosságra van szükség.”

A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a szennyezett talajból származó élelmiszerek hosszú távú fogyasztása akár daganatos megbetegedések kockázatát is növelheti. „Idővel, figyelembe véve a Brazíliában várható 75 éves élettartamot, fennállhat a karcinogén kockázat, mivel közvetlen és közvetett DNS‑károsodás is előfordulhat.” A kutatók hangsúlyozzák, a kockázat mértéke attól függ, hogy az emberi szervezet milyen mértékben képes felszívni és lebontani ezeket az elemeket.