Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
364,74 Ft
Euró
393,46 Ft
Font
460,05 Ft
Bitcoin
70,230 $

Mennyire hat másképp a koronavírus egy fiatal és egy idős szervezetre?

Az InfoRádió nemrég készített interjújában Szlávik János főorvos meglátásait hallgathattuk meg a koronavírussal kapcsolatban.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezetõ fõorvosa a Lakatos Tiborral, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetõjével rendkívüli sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetirodában Budapesten 2020. március 4-én. Két, Magyarországon tartózkodó, koronavírussal fertõzött, egyelõre tünetmentes iráni diákot kellett a Szent László Kórházba vinni. MTI/Kovács Attila
Belföld

Borbély Fanni

Szerkesztő

Az InfoRádió nemrég készített interjújában Szlávik János főorvos meglátásait hallgathattuk meg a koronavírussal kapcsolatban.

A világban minden országból, minden korosztályból regisztráltak már koronavírusos eseteket, azonban még mindig kérdéses, hogy mely korosztályokra miként hat a vírus, illetve mennyivel valószínűbb egy idősebb ember megbetegedése egy fiatalabbnál. Soron kívül Robbanás történt Lágymányoson egy társasházban, áldozat is van

Szlávik szerint a gyermekek viszonylagos védettsége egy létező jelenség, sőt tíz éves kor alatt rendkívül ritka a koronavírus-fertőzésben elhunytak száma. Az egész orvostudomány meglepetten áll az adatok előtt, ugyanis arra gondolnánk, hogy egy még fejlődésben lévő szervezet nagyobb eséllyel kapja el a vírust, egy már edzettebb szervezetű felnőttnél.

A gyermekek esetében megfigyelt tünetegyüttes nagyban különbözik bármely korosztályétól: a kórképek két-három héttel követik az akut koronavírus-fertőzést, és sajnos több szervi elégtelenség; szív-, máj-, vesebetegség alakul ki, melyet bőrkiütések és szemgyulladás kísérnek a legfiatalabb korosztályban.

Az idősebb korosztály alapvetően is nagyobb veszélyben van, mint a gyermekek vagy a középkorúak, sőt ha az elmúlt nyolc hónap eseteit vizsgáljuk, egyértelműen látszik, hogy a krónikus betegséggel küzdő személyek esetében akár halált is okozhat a koronavírus.

Ezen a ponton pedig muszáj megjegyeznünk azt, amit világszerte kiemeltek az orvosok: a népesség beoltásának sorrendiségét. A főorvos kiemelte az 1977-es fekete himlő elleni oltásokat, ott ugyanis annyi volt a konkrét cél, hogy a világon élő összes ember megkapja az oltóanyagot. A koronavírus esetében ez egészen másképp működik, az oltásokat elsősorban a beteg, idős embereknek kell beadni.

Legtöbb esetben ugyanis a legidősebb korosztály szorul légzéssegítésre vagy lélegeztetőgépre, s mindannyian tudjuk, hogy az orvosok és szakápolók száma véges. Hiába áll rendelkezésre elegendő lélegeztetőgép, világszerte hatalmas problémát okoz a megfelelő szaktudással rendelkező egészségügyi dolgozók alkalmazása, mivel a lélegeztetőgépek szakszerű működtetése egészen speciális tudást igényel.

Szlávik hozzátette, az előírások maradéktalan betartása, illetve a megelőzés most mindennél többet érhet. Lehetőségeinkhez mérten próbáljunk minél több C- és D-vitamint bevinni a szervezetünkbe, s okvetlen tartsuk be a rendeletekben foglalt előírásokat, mint a maszkviselés, gyakori kézmosás, fertőtlenítés és a fizikai távolságtartás.