Megdőlt a melegrekord az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon
A tudósok már régóta kongatják a vészharangot, mert az éghajlat radikális változásai egyre gyakrabban okoznak szélsőséges időjárást.
Twenty20A héten tapasztalt, a Földünk mindkét pólusát érintő hőhullámok is ezt bizonyítják. Az Antarktiszon és az Északi-sarkvidéken is olyan hőmérsékleteket mértek, amelyek messze meghaladják a normális értékeket.
2020 januárjában a kelet-antarktiszi Casey kutatóállomás tudósai 9,2 °C-os hőmérsékletet mértek. Múlt héten újabb rekord dőlt meg, az évnek ebben a szakaszában korábban még soha nem volt 5,6 fok, míg az Antarktisz-fennsíkon található Concordia kutatóállomáson -12,2 °C volt, ami nemcsak márciusban, hanem az év bármely hónapjában a valaha mért legmagasabb érték – írta Stefano Di Battista antarktiszi klimatológus és újságíró a Twitteren.
Ez nem kevesebb, mint 40 °C-kal haladja meg a márciusi átlagot – tette közzé a professzor által vezetett kutatócsoport jelentését a The Conversation. A szélsőséges hőmérsékleteket egy intenzív, magas légnyomású frontrendszernek tulajdonítják, amely meleg levegőt és nedvességet szállított az Antarktiszra, továbbá vastag felhőtakaróval is párosult.
Mindeközben a télből éppen kilépő Északi-sarkon hasonlóan szélsőséges hőmérsékletről számoltak be: az egyik meteorológiai állomáson 3,9 fokot jegyeztek fel, ami az eddigi legmagasabb márciusi érték.
Az Északi-sarkvidék felmelegedése jelentős hatással van a jégtakaróra. Tudósok tavaly arra figyelmeztettek, hogy egyre nagyobb veszély fenyegeti az „utolsó jégterületet”, így az olvadással az Északi-sarkvidék egy teljesen új éghajlati állapotba léphet.
Bár ezeket az időjárási eseményeket egyelőre nem lehet közvetlenül az éghajlatváltozás számlájára írni, a tendencia mindenesetre aggasztó. Mindkét pólus gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, ezért komoly környezeti hatásokkal kell számolnunk.
Különösen érintettek az Antarktisz part menti régiói, ahol a meleg a legnagyobb mértékben érezhető és súlyos következményeket idézhet elő a sarkvidéki jégtáblák olvadására nézve – nyilatkozta Martin Siegert, az Imperial College London Grantham Éghajlatváltozási és Környezetvédelmi Intézetének társigazgatója.
