Mekkora a koronavírus-kockázat az iskolákban?
Habár még vakáció van, és a gyerekek gondolni sem akarnak arra, hogy mi a helyzet az iskolával, számos aggódó szülőben merül fel, hogy mekkora kockázatot képeznek az oktatási intézmények a COVID-19 szempontjából.
Habár még vakáció van, és a gyerekek gondolni sem akarnak arra, hogy mi a helyzet az iskolával, számos aggódó szülőben merül fel a kérdés, hogy mekkora kockázatot képeznek az oktatási intézmények a COVID-19 szempontjából.
A fő kérdés értelemszerűen az, hogy biztonságos-e visszaengedni az általános vagy középiskolás korú diákokat az adott iskolába, vagy ha még nem biztonságos, mikor lesz az. A kérdésekre a válasz sajnos bonyolult, mivel a koronavírus kapcsán elkészített tanulmányok elsősorban a felnőttekre fókuszálnak.
Egyelőre az iskolabezárások vagy be nem zárások politikailag meglehetősen fűtött témát képeznek, például az Egyesült Államok esetében Donald Trump elnök nagy nyomást helyez az egyes államokra, hogy pörgessék fel az intézmények újranyitását. Néhány szülő egyetért a gondolattal, viszont a szülők nem elhanyagolható része kifejezetten félve engedné csak vissza gyermekét, vagy vissza sem engedné.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) már hozott arra vonatkozó intézkedéseket, hogy a gyermekek esetében is csökkentsék a kockázatokat, például másfél méter távolságra helyezték el a padokat, valamint biztosítják a gyermekek számára a maszkviselés lehetőségét.
Nem érdemes elfelejteni, hogy a kockázatok ettől függetlenül még jelen vannak
Egyrészt nagyon fontos kiemelni, hogy a gyermekek sem immunisak a koronavírusra, ugyanúgy előfordult már a körükben is a pozitív koronavírus-teszt. Annyit tudunk csak, hogy kisebb valószínűséggel alakul ki náluk súlyosabb betegség, mint a felnőtteknél, de a szakértők szerint ez sem teljesen kizárható.
Másik nagyon fontos megemlítendő tény, hogy a tünetek merőben másak lehetnek a felnőtteknél, például az USA-ban és az Egyesült Királyságban a 2 és 15 év közötti gyerekek körében meglehetősen sűrűn fordult elő az úgynevezett „multirendszeres gyulladásos szindróma”, ami nagyon erősen hajazott a Kawasaki-kórra.
Rengeteg gyermek esetében, akiknek pozitív eredménnyel zárult a koronavírus-tesztje, vagy felfedeztek antitesteket a szervezetükben, nem azonosítottak „hagyományos” koronavírus-tüneteket, mint például a tüdőgyulladást. Főként magas lázat, viszketést, megdagadt nyakmirigyeket, duzzadt végtagokat, száraz szájat és szemvörösséget nevezhetjük „tipikus” gyermektüneteknek.
Végezetül érdemes leszögezni, hogy egyelőre nagyon kevés tanulmányt készítettek a gyermekek kapcsán, Elizabeth Cohen például úgy fogalmazott, hogy a COVID-19 annyira új, hogy a felnőttek esetében sincs elég kutatómunka, nemhogy a gyerekek körében. A CNN szakértője szerint a jelenlegi tudásunk alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az iskolába való visszatérés kockázatmentes.
