Megkezdődött a háborús bűncselekményekkel vádolt Közép-afrikai Köztársaság korábbi lázadóvezérének pere
Mahamat Szaid Abdel Kanit a közép-afrikai hatóságok 2021 januárjában adták át a nemzetközi bíróságnak, miután a 2013-ban elkövetett bűncselekmények miatt 2019-ben kiadott elfogatóparancs alapján vették őrizetbe.
Megkezdődött a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Mahamat Szaid Abdel Kani, a Közép-afrikai Köztársaság korábbi lázadóvezérének pere, akit emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolnak – közölte a hágai székhelyű bíróság hétfőn.
Mahamat Szaid Abdel Kanit a közép-afrikai hatóságok 2021 januárjában adták át a nemzetközi bíróságnak. 2013-ban elkövetett bűncselekmények miatt 2019-ben kiadott elfogatóparancs alapján vették őrizetbe.
A Nemzetközi Büntetőbíróság közleménye szerint alapos a gyanú, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban tevékenykedő Seleka milícia egyik vezetőjeként ismert 51 éves férfi kínzásért, üldözésért, emberek eltüntetéséért és egyéb embertelen cselekményekért felelős.
Mint közölték, a tárgyalás a vádak felolvasásával kezdődött, Mahamat Szaid Abdel Kani azonban nem vallotta magát bűnösnek minden vádpontban. Az ügyészség várhatóan 43 tanút hív be. Az áldozatok jogi képviselője észrevételeket nyújthat be, a védelemnek pedig lehetősége lesz arra, hogy előadhassa álláspontját, és tanúkat hívhasson be. A bíróság csak akkor ítél el valakit, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a vádak minden kétséget kizáróan igaznak bizonyultak – tették hozzá.
A Közép-afrikai Köztársaságban 2013-ban szabadult el a jórészt felekezeti köntösbe bujtatott erőszak, miután Francois Bozizé államfőt eltávolították a hatalomból. A főleg muszlimokból álló Selekával a jórészt keresztény tagságú anti-Balaka milícia vette fel a harcot, amelynek több vezetője szintén a vádlottak padján ül a Nemzetközi Büntetőbíróságon.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.
(MTI)