Még az amerikai alapítóatyáknak sem volt forgatókönyve arra, ha egy elnök nem adja át a hatalmat
Már két hét eltelt azóta, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok leköszönő elnöke vereséget szenvedett a választásokon Joe Bidennel szemben, még mindig nem ismerte el a választási vereséget, így Biden átmeneti csapata sem kezdhette meg a munkáját.
Már két hét eltelt azóta, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok leköszönő elnöke vereséget szenvedett a választásokon Joe Bidennel szemben, még mindig nem ismerte el a választási vereséget, így Biden átmeneti csapata sem kezdhette meg a munkáját.
A Donald Trump által tanúsított magatartás azért is problémás, mert ameddig nem ismeri el a vereséget, addig kulcsfontosságú információkhoz – mint hírszerzési és járványügyi információk – nem tud hozzáférni a Biden-féle csapat, amivel egyszerűbbé válhatna a hatalomváltás, és az új kormány már megkezdhetné az első naptól a munkáját.
A helyzet érdekessége viszont, hogy sem az Alkotmány, sem pedig az Egyesült Államok alapító atyát nem kalkuláltak azzal, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha egy elnök a választási vereséget követően nem ismeri el a vereséget, és nem adja át a hatalmat – írja a Washington Post három történész és egy alkotmányjogász megkérdezése alapján.
Sean Wilentz, a Yale Egyetem történésze úgy fogalmazott, hogy el sem tudták képzelni az amerikai Alkotmány megfogalmazása során, hogy egy ilyen helyzet kialakulhat, melyet megerősített Jack Rakove, a Stanford Egyetem professzora is. Az Alkotmányban mindössze annyi szerepel, hogy egy elnöki ciklus négy évig tart, és egyszer újítható meg.
„Mi, történészek mindig büszkén mondjuk az egyes helyzeteknél, hogy nem kell aggódni, történt már ilyen. A jelenlegi helyzetben viszont minden történész annyit tud mondani, hogy ismeretlen vizekre evezetünk, és nem tudom hogyan lehetne ezt a mondatot befejezni”
fogalmazott Jeffrey A. Engel, a Déli Metodista Egyetem elnöki történelemmel foglalkozó tanszékvezetője.
Engel elmondta, hogy számos doktoranduszát és hallgatóját megkérte, álljanak össze egy kutatómunka erejéig, hogy valamilyen fajta történelmi párhuzamot lehessen találni a Trump elnök által előidézett helyzettel. „Semmit nem találtak, abszolút semmit” – nyilatkozott Engel a problémáról.
Az amerikai Alkotmány szerint a következő elnök beiktatásának mindig január 20-án kell megtörténni, és hivatalosan aznap éjfélkor ér véget az előző elnök mandátuma. 1989-ben volt is ez miatt némi eltérés, amikor Ronald Reagan elnök második ciklusa ért véget, és éppen George H.W. Bush lépett hatalomba.
Ekkora Reagan meghívta Bush-t az utolsó ovális irodában tartott találkozójára, majd mikor véget ért, a leköszönő elnök annyit mondott: „azt hiszem, ennyi volt” és a legenda szerint átadta az atomfegyverek kódjait Colin Powellnek, a nemzetbiztonsági tanácsadónak, aki arra hivatkozva, hogy éjfélig még Bush az elnök, ezt visszaadta – mesélte Engel.
Mint ahogyan Engel megemlíti, volt olyan elnökjelölt a történelem során, akinek megalapozottabb lett volna az, hogy ne fogadja el a vereséget: Andrew Jackson 1824-ben, Richard Nixon 1960-ban és Al Gore 2000-ben, ám „egyikük se tett arra utaló jelet, hogy kétségbe vonnák a legitimitását a nép akaratának”.
KICSINYES BOSSZÚ LEHET AZ OKA, HOGY DONALD TRUMP NEM ADJA ÁT A HATALMAT?
Nyilván az alapító atyák is kalkuláltak azzal, hogy az általuk megalkotott alkotmány rendszer egyszer önkényuralomba forduljon át, többen meg is emlékeztek erről korábban. Valamennyi alapító atya viszont az elnök hadvezéri oldaláról közelítette meg a dolgot, attól tartottak, hogy a leendő önkényúr a katonaságot fogja maga mellé állítani, ám mindenki úgy jósolta, hogy annak polgárháború lenne a vége.
Miért nem számoltak azzal az alapító atyák, hogy lesz egy olyan elnök, aki egyszerűen tagadja, hogy elvesztett egy választást? Engel szerint arról van szó, hogy egyszerűen nem tudták elképzelni, hogy ilyen előfordulhat:
„Két dolgot nem tudtak elképzelni: az egyik az, hogy egy olyan ember kerül egyszer elnöki székbe, akiből abszolút módon hiányzik az elviség, és ebből kifolyólag a saját érdekeit helyezi az ország egysége fölé”
„A másik dolog pedig, hogy egyszerűen nem tudták elképzelni, hogy bármelyik elnök ennyire elvesse az ország egységének a gondolatát, gúnyolódjon és aláássa az amerikai demokrácia legitimitását, mert úgy voltak vele, hogy alkotmányos vádeljárással ezt az embert addigra eltávolítják hivatalából” – zárta Engel.
