Védőmaszkban sétálnak emberek Teheránban 2021. április 27-én. Az iráni egészségügyi hatóság szerint az elmúlt napon rekordszámú, 462 ember halt meg a koronavírus-járvány okozta betegségben, és több mint 20 ezer új fertőzöttet vettek nyilvátartásba. Iránban a világjárvány negyedik hulláma tombol. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

„Már egy darab hordágyunk sem maradt” – nem csak India küzd „apokaliptikus” járványhullámmal

Szerző: Nagy Noel

Mivel az egész világ India brutális járványhullámára fókuszál és azokra a horrorokra, amelyet az magával hozott, elterelődik a figyelem más országok küzdelmeiről, amely közel annyira kínkeserves.

not image

Nagy Noel

2021. május. 7 - 21:52

Iránt elérte a koronavírus-járvány negyedik hulláma, ráadásul mind közül ez tűnik messze a legrosszabbnak, pedig az ország az első hullám során az egyik legsúlyosabban érintett volt. A halálos áldozatok száma már elérte a 70 ezret, ám sokan azt gyanítják, hogy ennek akár négyszerese lehet a halálozások valós száma.

Már a kormány hivatalos statisztikái is azt mutatják, hogy egész Iránban beteltek az intenzív osztályok, nem maradt egy darab ágy sem az országban – írja a France24. A fővárosban, Teheránban hiába van 100 kórház legalább, ott sem maradt semmilyen szabad hely, és a helyzet nem fog javulni, mivel nagyon akadozik az országos oltási program.

A tavalyi év során már számos tényfeltáró cikk született az iráni járványhelyzetről, mely nagyon súlyosan érintette az egészségügyi ellátórendszert és a lakosságot. Az egészségügyi dolgozók elmondása szerint azonban azok az idők semmik voltak ahhoz, amit az ország jelenleg tapasztal.

A France24-nek nyilatkozó egyik egészségügy dolgozó például „apokaliptikusként” írta le a jelenlegi helyzetet, és részletesen elmesélte, hogy mit tapasztalnak nap mint nap a fővárosban:

„Szó szerint nem maradt egy darab hely sem Teherán kórházaiban. Már az ebédlőket és a különböző rendelőket is megtöltötték koronavírus-fertőzötteknek való ágyakkal, több kórházat COVID-központtá alakították át” – kezdte.

„Semmi hely nincs, már egy darab hordágy sem maradt. Még a szekrényeket és a kukákat is a folyosókra rakják, hogy több ágyat tudjanak berakni. Az is probléma, hogy nincs elegendő gyógyszer, például a betegeknek nyolc óránként két tabletta Kaletrát [vírus elleni gyógyszer] kellene kapnia, de mivel nincs annyi, ezért csak egyet kapnak”

Az egészségügyi dolgozó hozzátette, hogy nem csak az ellátásbeli hiány okoz problémát, hanem a dolgozókra is elképesztő mentális nyomást helyez: mindennap emelkedik a napi halálos áldozatok száma, amelyet elképzelhetetlenül nehéz viselni.

„Minden kórházban ugyanazt hallom, akárhova megyek: az egészségügyi dolgozók egyszerűen nem folytathatják ilyen körülmények között”

Elmondása szerint az is feltűnő tendencia, hogy a Teherán környéki településekről a fővárosba utaznak az emberek, mivel vidéken még ennél is súlyosabb a helyzet, mint a fővárosban. Mint mondta, a betegek családtagjai nem ritkán a kórházak elé gyülekeznek, és a kórházak udvaraiban vagy az autójukban alszanak.

„Fájdalom és reménytelenség van ezeknek az embereknek a szemében. Ez teljesen apokaliptikus és elképesztően rossz nézni”

Az új koronavírus előidézte betegség halálos áldozatainak készített sírok a teheráni Behest Zahra temetőben 2021. április 22-én. Az egészségügyi hatóság szerint rekordszámú 453 ember halt meg a vírus okozta betegségben és több mint 24 ezer új fertőzöttet találtak Iránban. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Április 21-én Teherán legnagyobb halottasháza pedig megerősítette a híreket, miszerint 50 éve a leghalálosabb napot regisztrálták, egy nap alatt 350 holttestet vittek be hozzájuk, melyből 150 tartozott koronavírus-fertőzöttekéhez és 200 más okokhoz.

A francia hírügynökség Irán vidéki kórházait is felkereste, hogy felmérje ott az állapotokat és szintén sokkoló beszámolóba futottak. Az ország északi részén található Mazandaran tartomány egyik kisvárosában például egy orvos nyilatkozott, aki maga is kétszer átesett a fertőzésen:

„Minden elvünk és a szakmai etikánk ellenére nyíltan arra kérjük az embereket, hogy ne menjenek kórházba, mert csak betegebbek lesznek. Az egészségügyi intézményekben nagy koncentrációban fordul elő a vírus és annak variánsai, és semmit nem tudunk ellene tenni. Kevés lélegeztetőgépünk van, azokat is már használják. Nincs ágyunk, gyógyszerünk és lassan oxigénünk sem marad”

Az orvos közölte, hogy egyszerűen képtelenség számukra megfelelő ellátást biztosítani a betegek számára, mivel szó szerint rohangálni kell a fertőzöttek között. Hozzátette: még ha valakinek sikerül is nagy nehezen kórházi ágyat találni, egy havi fizetésnyi pénzt ott kell hagyni azért, hogy egy éjszakát bent legyen a beteg – a semmiért.

Az a helyzet azonban, hogy amennyiben valaki otthon akarja ápolni koronavírus-fertőzött barátját, családtagját, akkor viszont nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ha kiindulunk az iráni minimálbérből, akkor 3 minimálbérnyi összegbe kerül a gyógyszer, két és fél minimálbérnyi összegbe az oxigénpalack, így több ember fizetése is alig lehet elegendő egy szegényebb családból származó beteg kikezelésére.

„Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az orvosok és ápolók 30 százaléka jelenleg COVID-pozitív, de folytatniuk kell a munkát, mert egyszerűen dolgozóhiány van. Már a PCR-tesztjeink is elfogytak, és bár nanomaszkjaink vannak, amik picivel jobbak a műtős maszkoknál, de nem N95-ösök. Kesztyűink sincsenek, még a beteg kollegákra sincs külön szoba, szimplán a földön alszanak” – mesélte.

Az orvos azt is elmesélte, hogy az két-három naponta életét veszti egy egészségügyi dolgozó vagy a koronavírus szövődményeiben, vagy a kimerültséghez köthető szívleállásban. Hozzátette: a járvány alatt két-háromszor annyi órát dolgoztak, mint normális időkben és még a vakcináikat sem kapták meg a legtöbben.

A járvány kitörése óta legalább 533 egészségügyi dolgozó vesztette életét Iránban, ami szám napról napra csak növekszik. Az Amnesty International adatai szerint világviszonylatban 17 ezer dolgozó hunyt el a vírus következtében, az Egyesült Államokban a legtöbben, ott 3500-an.

A koronavírus-járvány terjedése miatt ideiglenes sürgősségi kórházat alakítanak ki a világ legnagyobb bevásárlóközpontjaként ismert teheráni Iran Mallban 2020. március 21-én. Az iráni egészségügyi minisztérium szerint az országban 20610-re nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma, 1556-an életüket veszítették. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

A Nyugat-Iránban található Navahandban sem jobb a helyzet, ahol egy orvos egy fényképet osztott meg a közösségi médiában, hogy illusztrálja, mekkora is a baj. Úgy véli, Iránban az egészségügyi ellátás már összeomlott, amely mindenkit a szakadék szélére sodor:

„16 ágy van a mi osztályunkon, de már 83 koronavírus-fertőzöttet kell kezelnünk, akikre mindössze két ápoló jut. Megállás nélkül veszítjük el a kollegáinkat. Ebben a járványhullámban egy nap olyan, mint korábbiakban egy hét. Ha életben akarsz maradni, kérlek ne gyere a kórházba” – hívta fel a figyelmet.

„Nincs tapasztalatom más régiókból vagy városokban, de azok alapján, amit én láttam, az egészségügyi ellátórendszer összeomlott. Soha nem láttam még ehhez hasonlót. Amikor orvosként a betegednek azt kell mondanod, hogy menjen haza inkább a fertőzött tüdejével, és nem tudok mást csinálni, mint imádkozni érte, az egészségügy összeomlásának egyértelmű jele”

A 83 millió lakossal rendelkező Iránban eddig mindössze 700 ezer adagnyi vakcinát adtak be a lakosságnak, legtöbbet az orosz Szputnyik V-ből. Ennek közepette jön rosszul Teherán geopolitikai játszmája a nyugattal az atomegyezmény kapcsán, ugyanis az Ajatollah konkrétan betiltotta az amerikai és orosz vakcinák importálását a politikai bizalmatlanságra hivatkozva.

Hadi Yazdani, az Irán középső részén található Isfahan egyik kórházának orvosa úgy véli, társadalmi-gazdasági okai is vannak annak, hogy így elszabadult a pokol az országban:

„A gazdaságunkat darabokra törte az amerikai szankciók és a kormány bénázásainak sora. Számos kormány például pénzügyi támogatást ad a lakosságnak, hogy otthon maradjanak, ezáltal csökkentsék a fertőzés kockázatát. Nálunk semmi ilyen nincs a gazdaság miatt, az embereknek dolgozni kell menni, hogy pénzük legyen, ami viszont gyorsítja a vírus terjedését”

Yazdani hozzátette, hogy Iránban sajnos az is problémás, hogy nagyon sokan nem hisznek a tudományban, ráadásul sokaknak befolyása is van közülük, melynek felhasználásával „hülye” gyógymódokat reklámoznak, embertömegeket veszélybe sodorva ezzel.

Teherán, 2021. március 15. Egészségügyi dolgozó beolt egy önkéntest az iráni fejlesztésû COVIRAN Barekat elnevezésû koronavírus elleni oltóanyagánakgal Teheránban 2021. március 15-én. Az iráni vakcina a klinikai vizsgálat második és harmadik szakaszánál tart, az országos oltókampány a hatóságok tervei szerint nyáron kezdõdhet. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

A járvány kitörése óta rengeteg iráni kritizálta a vallási vezetőket, ahogyan kezelték a járványt. Néhányan az ajatollahohat, a legerősebb vallási vezetőket hibáztatják – nem csak azért, mert fontos egészségügyi intézkedéseknek szabtak gátat, hanem mert a hagyományos iszlám gyógymódokat reklámozták, mely emberéletekbe került.

„Voltak olyan betegeim, akik nagyon rosszul voltak, a tüdejüket szétfertőzte a koronavírus, és így is képesek voltak a szemembe nézni és azt mondani, hogy a vírus nem létezik”

mesélte Yazdani.

Az orvos úgy véli, hogy bár ezt senki nem mondta ki kormányzati szinten, valószínűleg a természetes nyájimmunitás elérése volt a cél. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy nem voltak nagyon szigorú karanténok és még a beutazást sem tiltották meg más országokból, nem is beszélve az akadozó oltási programról.

„Nem tudom megérteni, hogy miért nem tartatják be az intézkedéseket annak érdekében, hogy ne omoljon össze teljesen az ellátórendszer. Így még lesz pár járványhullám és radikális politikai változás nélkül ez még két évig is elhúzódhat”

Iránban is problémát okoznak a koronavírus-variánsok, jelenleg itt is – mint ahogyan Magyarországon a harmadik hullámot – a negyedik hullámot a brit variáns indította be teljes erővel. A politikai csatározások ráadásul nem segítik a járványkezelés előrelendülését.

Már tavaly februárban azzal vádolta például a miniszterelnök-helyettes az egészségügyi minisztériumot, hogy hazudnak a valós számokról. Az akkori erős mondat pedig a jelenlegi járványhelyzetben is sokak fülében igaznak csenghet:

„Világosan elmondtam, amilyen számokat bejelentettek, az egy nagy hazugság. A temetőket nem tudod elrejteni”