A BBC-nek adott interjúban azonban egyértelműen cáfolta, hogy bármilyen megállapodás született volna a jövőjéről: „Láttam, hogy sokan beszélnek arról, hogy már megállapodtam a következő szezonra. Ha a klub ilyen megállapodást kötött, az nem velem történt. Nem beszéltem senkivel.”

A portugál válogatott csapatkapitány 2020 januárjában érkezett a Sportingtól 47 millió fontért, és azóta mindössze 17 mérkőzést hagyott ki – ebből csupán hármat sérülés vagy betegség miatt. A nyáron visszautasította az Al-Hilal rekordösszegű ajánlatát, és elmondása szerint „jól érzi magát a klubnál”, valamint „még mindig vannak álmai, amelyeket itt szeretne megvalósítani”.

Fernandes szerződése 2027-ig érvényes, egy további év opciójával, és tartalmaz egy záradékot, amely lehetővé teszi, hogy Anglián kívüli klubhoz igazoljon 65 millió euróért – amennyiben ezt időben aktiválják. Ennek ellenére a játékos kijelentette: „Az ügynököm is tudja, hogyan működöm. Ha beszélni akar velem, az a világbajnokság után lesz. Addig nem beszélek senkivel.”

Szédítő volt az ajánlat

Fernandes elmondta, a nyári érdeklődés idején többekkel is konzultált – köztük Omar Berrada vezérigazgatóval, Jason Wilcox technikai igazgatóval, Ruben Amorim vezetőedzővel, Cristiano Ronaldóval és családjával. A pénzügyi ajánlat valóban „szédítő” volt, de senki nem akarta őt elmozdítani. Amorim például így fogalmazott: „Nem, mi több játékost akarunk hozni, hogy jobb csapattá váljunk. Ha hozunk embereket, de elveszítünk téged, akkor is veszítünk valamit.”

A játékos felesége, Ana is határozottan fogalmazott: „A családom nagyon jól érzi magát itt. A gyerekeim szeretnek iskolába járni, szeretik az itteni életet, még az időjárással együtt is. Néha azt mondjuk, hogy az itteni házunk jobban otthon érzésű, mint a portugáliai.” Ana első kérdése az volt: „Elértél már mindent, amit akartál a klubnál?” – és Fernandes szerint ez a gondolat mélyen megmaradt benne.

A csapat iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a Liverpool elleni győzelem után másnap már a Carrington edzőpályán volt, esőben, hogy figyelje társait. „Nyilvánvalóan jó érzés, ha az emberek pozitívan beszélnek rólam. Hazudnék, ha azt mondanám, nem számít. De én a csapat sikereit akarom. Ez hiányzik az itt töltött időmből.”

A klub igazolási politikáját is kritikusan szemléli: „Itt nagy karaktereket kell igazolni. Jó játékosnak lenni néha nem elég, mert óriási a nyomás és figyelem.” Kiemelte Matheus Cunha és Bryan Mbeumo hozzáállását, akik szerinte „mernek kockáztatni, lőni, cselezni – pont ezt várjuk tőlük”.

A fiatal Kobbie Mainoo kapcsán pedig nem riválisként, hanem inspirációként beszélt: „Kobbie nagyon képes magas szintű futballra. Jobb játékossá tesz engem. Más típusú játékos, de mindketten sokat adhatunk a csapatnak.”