A malária elleni vakcina örökre megváltoztatja Afrikát

Fotó: MTI/Komka Péter (Illusztráció)
not image

Fazekas Kiara Barbara

2021. október 14. - 18:53

A betegséget mára a legtöbb kontinensen ellenőrzés alatt tartják, kivéve Afrikát, ahol 2019-ben több mint 260 000 gyermek halt bele.

Bello Abdul Hakeem Bolaji, aki a mesterséges intelligencia területén dolgozik, egyike annak a több millió embernek Afrikában, akik maláriával nőttek fel.A 25 éves nigériai fiatalember úgy véli, hogy az a történelmi döntés, hogy a kontinens nagy részén beoltják a gyermekeket, megváltoztathatja az egész létüket. 

„A szüleim nem voltak az országban, és én voltam az egyetlen, 17 vagy 18 éves lehettem. Az éjszaka közepén törtét, elkezdett sírni, hányt, magas volt a láza, és nem is látott engem. Annyi minden történt, nagyon megijedtem, elkezdtem kiabálni a szomszédoknak, hogy segítsenek. Rohantam a kórházba, ahol oxigént és folyadékot adtak neki, vizsgálatokat végeztek“

– emlékezett vissza arra, amikor a húga 12 évesen elkapta a maláriát. 

Bello azt mondja, ő a szerencsések közé tartozik, mivel a családja ki tudta fizetni a kezelés megkezdéséhez szükséges pénzt – de sokan mások nem engedhetik meg maguknak – írja a BBC

Bello szerint sok barátja és osztálytársa halt bele a maláriába – néhányan csak ötévesek voltak.

„Ők olyan emberek, akiket szeretünk és akikkel szívesen töltünk időt, olyan emberek, akikből nagyszerű orvosok, nagyszerű mérnökök és tudósok, nagyszerű újítók, nagyszerű vezetők lehettek volna, akik megformálhatták vagy megváltoztathatták volna a környezetünket vagy a közösségünket. De nekik még ez az esélyük sem adatott meg.“

Bello szerint sok család számára, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a kórházi kezelést.

„A maláriának két kimenetele van: halál vagy szegénység. Amikor a legtöbb családnak a vállalkozások támogatására vagy a gyermekeik tandíjára kellene költenie, akkor a malária kezelésére költik azt.“

Bello számára a vakcina ezért jelent majd változást.

Az új vakcinát a brit GlaxoSmithKline gyógyszeripari vállalat fejlesztette ki, és hat évvel ezelőtt találták először hatékonynak, azonban bár már engedélyezték, az aktivisták továbbra is azért harcolnak, hogy mindenki számára elérhető legyen.