Míg Magyarországon gyorsul az infláció, addig a cseheknél egyre lassul a drágulás
Pavla Sedivá szerint főként a lakossági áramfogyasztásra kifizetett állami támogatások befolyásolták az árszínvonal alakulását.
A Cseh Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, miszerint októberben 15,1 százalékra esett vissza az éves infláció Csehországban, holott szeptemberen 18 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a drágulás ütemének lassulása jóval nagyobb, mint amit az elemzők vártak.
Az MTI összefoglalója alapján átlagosan 1,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az előző hónap információihoz viszonyítva, míg Magyarországon havi szinten 2 százalékos volt a drágulás, az infláció pedig 21,1 százalékkal gyorsult októberben az előző évhez viszonyítva.
A statisztikai hivatal szerint leginkább a kormányzati intézkedések, azaz a lakossági áramfogyasztásra kifizetett állami támogatások befolyásolták az árszínvonal alakulását Csehországban – derül ki a Napi.hu beszámolójából.
Mindez a cseh kormány intézkedéseinek köszönhető
Pavla Sedivá, a statisztikai hivatal szakigazgatója elmondta, hogy a kormány takarékossági intézkedéseinek köszönhetően 2020 decembere óta most első ízben csökkent havi összehasonlításban az áram ára.
A villanyáram ára októberben évi 38,2 százalékkal, havi összehasonlításban pedig 53,9 százalékkal csökkent Csehországban, míg a földgáz ára októberben 2,7 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. Ezzel szemben hazánkban a rezsicsökkentés részleges eltörlése is gyorsította az inflációt.
Éves összevetésben a cseheknél a húsfélék 26,6 százalékkal, a cukor 54,3 százalékkal, a vaj 27 százalékkal, a csirkehús 2,7 százalékkal, míg a zöldségek 9,4 százalékkal drágultak októberben. A ruházati cikkek 3,6 százalékkal, a lábbelik pedig 4,5 százalékkal kerültek többe a múlt hónapban.
Eközben Magyarországon 40 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, ezen belül is főként a tojás, a kenyér, a tejtermékek, a sajt, a vaj és vajkrém, a száraztészta, a margarin, a péksütemények és az édesipari lisztesáru ára ment fel jelentősen.