Még egy jó darabig biztosan velünk marad a gyógyszerhiány
A hiány csökkent, viszont a hiányt okozó problémák nem szűntek meg, a helyzet megoldására pedig több lehetőség is volna, ám nem túl egyszerű a dolog.
Fotó: Unsplash
Az Infostart szerint jelenleg nemcsak Magyarország, hanem egész Európa rég nem látott gyógyszerhiánnyal néz szembe: a probléma azzal kezdődött, hogy már 2022 végén kifogyóban voltak az amoxicillin tartalmú antibiotikumok és a paracetamol tartalmú készítmények is, ami még idén is éreztette a hatását.
Egy nemrég megjelent európai körkép szerint a múlt évhez képest idén nem javult, sok tagállamban pedig romlott a gyógyszerhiány, ami a gyártói kapacitással kapcsolatos okokra is visszavezethető. Illetve kiderült, hogy főként a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére készült gyógyszereket érintette a hiány, melyeket az antibiotikumok és az idegrendszerre ható készítmények követtek.
Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke kijelentette, miszerint az utolsó békeévekhez képest megkétszereződött a gyógyszerhiány mértéke, holott a gyógyszerszektor arra számított, hogy a covid lecsengésével visszaáll az egyensúly a piacon, ám ekkor jött a háború és a gazdasági válság. A gyógyszergyártáshoz használt hatóanyagok mintegy 70-75%-a a Távol-Keleten, Kínában és Indiában készül, sőt, van nagyjából 100 olyan hatóanyag, amit kizárólag ezen a területen gyártanak, így minden, ami itt zavaró tényező, az hatással van szinte az egész világra.
Késik az EU-s szabályozás
Emellett a szakember úgy véli, a forróitalpor-hiány a pandémia utóhatása, ugyanis a piacon korábban sokkal kiegyensúlyozottabb volt az ellátottság, amit az átmeneti hiányok és a hozzájuk kapcsolódó pánikvásárlások szoktak leginkább felborítani. Majd hozzátette, a gyógyszer-nagykereskedőknek, gyógyszerészeknek, gyógyszertáraknak is nagy kihívás a gyógyszerhiány, és annak állandó kezelése – írta a G7.
Elmondása szerint a nagykereskedők nyakába az a teher szakadt, hogy a kieső termékeket máshonnan szerezzék be, a Hungaropharmánál pl. külön szervezeti egységet kellett felállítani arra, hogy folyamatosan keressék az alternatív lehetőségeket. Ám ha ugyanabból a termékből nem tudnak máshonnan szerezni, akkor azonos hatóanyagtartalmú, de adott esetben drágább verziót kell megrendelniük. Vényköteles gyógyszer esetén a NEAK támogatása nem változik, tehát ha a termék drágább, akkor a betegnek is többet kell fizetnie érte.
Az EU-s országok önállóan dönthetnek arról, hogyan kezelik a gyógyszerhiányt, viszont sokat segíthet egy közös keretrendszer kidolgozása, amely csökkentheti az időszakosan fellépő hiányokat. Szintén fontos lenne, hogy a gyógyszerbiztonság érdekében a beszállítói láncok lerövidítésére, a kelettől való függőség csökkentésére törekedjenek, ám az uniós szintű szabályozás még várat magára. A reformjavaslat egy új keretrendszer bevezetésére 2022 decemberében került volna az Európai Bizottság elé, melyet eredetileg 2023 márciusára halasztottak, de ez most ismételten tovább csúszik.
