A magyar kormány megerősítette, Magyarország a jelenét és a jövőjét is az EU-ban képzeli el
Varga Judit határozottan foglalt állást a kérdésben. és megerősítette, Magyarország jövője az Európai Unióban van.
Fotó: Varga Judit igazságügyiminiszter-jelölt meghallgatása az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án.
MTI/Soós LajosA kormány továbbra is az Európai Unióban (EU) képzeli el Magyarország jelenét és jövőjét – szögezte le Varga Judit, az igazságügyi tárca vezetője, miniszterjelölt szerdán a kinevezés előtti meghallgatásán.
Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén Varga Judit ugyanakkor kijelentette azt is, hogy az uniónak változnia kell és ezért „határozottan és aktívan” fel fognak lépni. Hangsúlyozta: az uniós ügyek koordinálásáért felelős miniszterként, miniszterjelöltként elsődleges célja az, hogy megvédje Magyarországot, a magyar érdekeket és a magyar emberek jogait az EU-ban.
A magyar emberek elvárásainak megfelelően azon dolgozik majd, hogy az EU megújuljon, és ehhez szövetségeseket és partnereket is keres majd – tette hozzá Varga Judit. Azt mondta, az európai integrációt az EU ma sajnos minden hagyományos értéket megelőző és minden nemzeti érdeket felülíró öncélnak tekinti.
„Látjuk most már a kézzelfogható jeleit az európai birodalom építésének, létrehozásának szándékait” – fogalmazott. Kiemelte, ezzel szemben a magyar emberek úgy gondolják: az integráció egy eszköz arra, hogy a nemzetek szabadsága – egymással, kölcsönös tiszteletben együttműködve – kiteljesedhessen. Ebben a szellemben fognak javaslatokat tenni az EU jövőjével kapcsolatban – közölte Varga Judit.
Kitért arra: az EU ma a hagyományos európai értékeket megtagadó Európát építi. Ezzel szemben viszont „mi úgy gondoljuk”, hogy a hagyományos közösségek – család, nemzet, történelmi egyházak – továbbra is kulcsfontosságúak Európa fennmaradásában. Számunkra a gyermekét nevelő anya és apa, vagy a tetteinket vezérlő erkölcsi iránytű nem a múlt, hanem Európa jövőjének záloga – jelentette ki.
Szerinte a birodalomépítési törekvések egyik legaktuálisabb jele, hogy az uniós költségvetést – elszakadva a költségvetési logikától – politikai és ideológiai zsarolóeszközként kezdték el alkalmazni. Hozzátette, továbbá ma az EU a „véleményhegemónia” Európáját építi. „Európa nem a sokféleségben, hanem az igazodásban, az idomulásban és az öncenzúrában egyesül napjainkban” – fogalmazott, hangsúlyozva, ezzel szemben mi a szabadság és a pluralizmus pártján állunk: elfogadjuk, hogy vannak különböző világnézetek, érdekek és álláspontok Európában.
Kijelentette: az EU jövője attól függ, hogy képes lesz-e a jövőben hidat építeni azok között, akik eltérően gondolkodnak Európáról és az integráció irányairól. „Mi úgy gondoljuk, hogy a tagállamok az európai integráció jövőjének az urai és a szuverenitás kizárólagos hordozói, így egyedül a tagállamok dönthetnek arról, mely hatásköreiket kívánják közösen gyakorolni” – mondta Varga Judit.
Közölte, az EU ma „demokrácia nélküli Európát épít”, hiszen „az európai nép uralmának megvalósítása ürügyén valójában az európai nemzetek uniós intézmények feletti demokratikus ellenőrzésének felszámolását próbálják meg elérni”. Varga Judit kiemelte: az európai demokrácia csak a demokratikusan szerveződő nemzeti közösségek erősítése révén építhető és biztosítható. A miniszterjelölt szólt arról is, hogy az EU ma egy „kiszolgáltatott” Európát épít. A válságok felfedték az unió gyengeségeit, és megmutatták, hogy csak a cselekvőképes, erős nemzetállamok tudnak veszélyhelyzetben reagálni. Ezért olyan unióra van szükség, amely nem gúzsba köti a nemzeteket, hanem valódi támogatást ad számukra – mondta.
Varga Judit úgy fogalmazott: „az Európai Unió ma nem a sikeresek, hanem a sikertelenek Európáját építi”. Az uniós együttműködés arra épült, hogy közösen nagyobb gazdasági sikert érhetünk el. Így az uniós költségvetés felzárkózási forrásainak csökkentése vagy az eltérítése, „ideológiai célokra való felhasználása” az EU versenyképességét rontja, éppen ezért továbbra is küzdenek majd ezeknek a forrásoknak a megtartásáért – mondta.
Kitért arra is, hogy az EU ma „európaiak nélküli Európát épít”, hiszen kizárólag a tömeges bevándorlás megvalósításához nyújt anyagi segítséget. Hangsúlyozta: minden népnek joga van eldönteni, kivel akar együtt élni, és ennek a jognak érvényt kívánnak szerezni. Továbbá Európa jövőjét a családok támogatásában és a gyermekvállalási kedv erősítésében látják, az EU-nak ezt a modellt is legitim megoldásként kell elismernie, és „kézzelfogható, anyagi” támogatásban kell részesítenie.
Varga Judit emlékeztetett arra, hogy „az előttünk álló kormányzati ciklusban” Magyarország kiemelt szerephez jut az uniós intézményrendszer működtetésében: 2024 második fél évében Magyarország tölti be az EU Tanácsának elnöki posztját. A miniszterjelölt közölte azt is, hogy az új kormányzati struktúrában az Igazságügyi Minisztérium fogyasztóvédelmi feladatokat is ellát majd egy helyettes államtitkárság vezetésével. Azt mondta, a fogyasztóvédelem területén a szabályozás megerősítése érdekében fog fellépni, ezen belül külön prioritás jelent számára a fogyasztók multinacionális cégekkel szembeni kiszolgáltatottságának csökkentése.
Kérdésekre válaszolva közölte, az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat „egy nagy színjátékként is beállítható”. Le tudtuk leplezni a „sunyiságot”, hiszen a föderális liberális fősodor próbálja demokratikus népakaratként beállítani a saját politikai törekvéseit, és ehhez lejátszott egy konferenciát – fogalmazott. Szerinte fontos lenne bevezetni, hogy a tagállamok kormányainak, parlamentjeinek is legyen lehetőségük jogszabályt kezdeményezni az európai jogalkotás számára. Azt mondta, a 7. cikk szerinti eljárás minden uniós értéket sért, azt politikai eljárásnak tekintik. Varga Judit kinevezését 6 igen szavazattal, Balassa Péter (Jobbik) tartózkodása mellett támogatta a testület.
