A magyarok fele inkább az EU-ra bízná a minimálbér-emelést

A Napi.hu és a Pulzus Kutató közös közvélemény-kutatásából derült ki, hogy a magyarok inkább az Európai Unió által kidolgozott minimálbér-szabályozást részesítenék előnyben: 38 százalék legalább a meghatározás elvét, 48 százalék pedig az összeg eldöntését is az EU-ra bízná, ehhez képest azonban a tagállami lépést csak a magyarok 12 százaléka fogadná el.

Igen masszív különbségek vannak az uniós tagállamokban meghatározott bruttó minimálbér tekintetében: a bulgáriai 332 eurótól a luxemburgi 2202 euróig terjednek a szintek, de Németország például 1584 eurós, míg Franciaország 1540 eurós garantált bérminimumot kínál. Soron kívül Németh Krisztián visszaemlékezett a Liverpoolban töltött időszakára, Szoboszlairól is beszélt

Habár alapvetően nem minden országban elegendő a minimálbér a havi költségek fedezésére, a koronavírus-járvány megmutatta, hogy mennyire fontos, hogy a dolgozók egy tisztességes minimálbérrel tudjanak számolni minden hónapban. Érdekesség, hogy az EU-ban a minimálbért keresők közel 60 százaléka nő, akik többnyire az egészségügyben, takarítóként, vagy gondozóként dolgoznak.

Az EU már évekkel ezelőtt felvetette a kérdést, és várhatóan idén szeptemberben fognak szavazni róla, bár egyelőre nem igazán sikerült közös álláspontra jutni a minimálbér-kérdésben, mivel egyes képviselők a megélhetési szinthez kötnék a minimálbér mértékét, míg mások egy közös alapszintet határoznának meg, de felvetettek olyan javaslatot is, mely alapján tagállami jogkörben maradna az összeg meghatározása.

Habár a kormány bejelentette, hogy 200 ezer forintos minimálbért terveznek, ez az átszámított 571,33 eurós összeg még mindig bőven messze elmarad akár a litván 642 euróhoz képest, de még távolabb van a közel 1000 eurós EU-s átlagtól.