Magyarázat arra, mi ágyazhatott meg a COVID-19 járványnak
Továbbra sincs meg a SARS-CoV-2 vírus által kirobbantott COVID-19 járvány eredete, ám egy új elemzés szerint megvan az a betegség, amely a nulladik lépése volt annak a láncreakciónak, amely a mostani pandémiához vezetett.
Illusztráció/MTI/EPA/Minh Hoang
Az elemzés szerint a Kínán 2018-ban végigsöprő afrikai sertésinfluenza-járvány lehetett a megágyazója a mostani koronavírus-járványnak, amely hatalmas pusztítást végzett a kínai sertésállományban – írja a The Guardian. Sertéshús hiányában pedig a kínaiak alternatív húsforrás után néztek, mely növelte az ember-vírus kontaktus arányát és valószínűségét.
Fontos tudni, hogy a kínai gasztronómia egyik legfőbb eleme és a kínaiak elsőszámú húsforrása a sertéshús, az ország a világ legnagyobb sertéstenyésztőjének tekinthető, a bolygó sertéseinek 50 százalékát Kínában termesztik. Ez évente 55 millió tonna sertéshúst jelent, amelyre egy 128 milliárd dolláros forgalmú iparág épült ki.
2018-ban azonban kitört az afrikai sertésinfluenza-járvány (ASF) az állomány körében, és 2019 negyedik negyedévére Kína minden egyes tartományát elérte. Az ASF-ben az okozza a nehézséget, hogy egy gyógyíthatatlan és kezelhetetlen betegség, és az egyetlen megoldás rá a fertőzött sertések levágása, hogy elkerüljék a további fertőzéseket.
A sertéshús-ellátásban ebből kifolyólag drámai zuhanás volt tapasztalható, egyrészt az állomány drasztikus csökkenése, másrészt a sertésszállítás drákói szigorítása miatt, amely az árak megugrásához vezetett. A kereslet azonban nem apadt el a húsok iránt, így a kínaiak alternatív források után kezdtek kutatni.
Így jöttek képbe a vadállathúsok, amelyekről itt nyugaton nagyon nehezen gondolnánk, hogy bármikor is kedvünk lenne fogyasztani belőlük. A különböző húspiacokat pedig ellepték a különféle vadhúsok, többek között menyét, denevér, tobzoska és még sorolhatnánk.
Egy kínai-brit közös kutatásban pedig pont ezt gondolják a baj forrásának, amely végül a SARS-CoV-2 vírus emberre való átterjedéséhez, és a COVID-19 járványhoz vezetett. David Robertson, a Glasgow Egyetem egyik kutatója és az elemzés egyik szerzője elmagyarázta a folyamatot:
„Ha megnő a vadállomány aránya az emberi élelmiszerellátási-láncban – akár vadászat, akár piaci árusítás formájában -, akkor növekszik a valószínűsége a humán-vírus kontaktusnak is. Egyszerűen növeltük az esélyét, hogy a SARS-SoV-2 vírus az emberek szervezetébe jusson”
Az állati eredetű járványok elkerülésének egyik kulcsa, hogy megértsük pontosan, hogyan következett be ez a mostani. A WHO csapatai éppen ezen dolgoznak, melynek része volt a nemrégiben tett kínai látogatásuk, amely eredményeiről még csak nyilatkozatok formájában tájékoztattak, részletes összefoglaló heteken belül várható.
A jelenlegi teóriák szerint a SARS-CoV-2 ebben a formájában denevérekben alakulhatott ki, és akár egy köztes gazdatest útján, de átterjedt emberre. Ugyan Vuhanban tört ki a járvány, de nagy rá az esély, hogy máshol alakult ki a betegség, melyre bizonyítékként szolgál, hogy egy nagyon hasonló vírust találtak Jünnan tartomány barlangjaiban lakó denevérekre.
A legelső regisztrált fertőzöttek a helyi húspiacon dolgoztak vagy gyakori látogatói voltak a piacnak, ahol nemcsak „hagyományos” húsokat, hanem vadállathúsokat is árultak, nem mellesleg illegálisan elfogott és a vásárlók szeme láttára levágott vadállatokkal is lehetett találkozni.
A kutatócsapat által kidolgozott elemzés pedig arra a következtetésre jutott, hogy ezt a folyamatot az ASF indíthatta el a kínai sertések körében, amely Robertson elmondása szerint 40-60 százalékos hiányt idézett elő a piacokon, ezáltal pedig időlegesen nagyon súlyosan megzavarta a kínai élelmiszerellátási-láncot.
Robertson elmondása szerint ez egy fontos magyarázatot adhat arra, végső soron hogyan jutottunk el ide, hogy kitört egy ilyen járvány, de mint mondta, ez természetesen nem egy kizárólagos magyarázat, csak egy eleme az eseménysorozatnak, amellyel megérthetjük a folyamatokat.
