Továbbra sincs jó helyzetben a magyar vendéglátás, amihez a munkaerőhiány is hozzájárul
Az év eleji béremelésnek szinte már nyoma sincs az inflációnak köszönhetően, ám a problémák tartós megoldásához még jobb fizetésekre lenne szükség.
Fotó: Twenty20
Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke tavaly a G7-nek 30-35 ezer főre becsülte a munkaerőhiányt, amely jelenleg 20-25 ezer körül lehet, ez pedig egyfajta mérsékelt enyhülésnek is nevezhető, bár az iparági kínálat is messze elmarad a járvány előtti szinttől.
A KSH adatai szerint 2021 nyarán nagyjából 890 szálloda működött az országban közel 53 ezer szobával, amely 200-al, illetve 9 ezer szobával kevesebb, mint a 2017-es csúcskapacitás, bár a közösségi szálláshelyek esetében még nagyobb a visszaesés.
A statisztikák szerint az éttermek jobban bírták a járványhelyzet okozta nehézségeket, ugyanis a hanyatlás mindössze 6 százalékos volt 2015-höz képest, így tavaly csaknem 24 ezer étterem működött országosan.
Idén átlagosan 12-13 százalékkal emelték a béreket az iparágban, amely jóval nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt, Baldauf pedig elmondta, ha ezt a szintet nem tudták elérni a vállalatok, abban az esetben a munkaerő elvesztését kockáztatták.
Amikor májusban nyilvánvalóvá vált, hogy idén magas lesz az infláció, több helyen 5-6 százalékos pótlólagos béremelést is bejelentettek, ám ahhoz, hogy a munkavállalói létszám megközelítse a járvány előtti szintet, még ettől is magasabb fizetés lenne indokolt.
Ehhez nemcsak a reálértéket tartó, hanem más iparágak bérnövekedését is meghaladó emelésekre lenne szükség, amely különösen nehéz helyzetbe hozza az érintett ágazatokat – derül ki a Napi.hu beszámolójából.
A KSH adatai alapján 2020. januárhoz viszonyítva a szálláshely-szolgáltatási iparágban és a vendéglátásban nőttek legkevésbé a bérek azokhoz a szektorokhoz képest, ahová elvándoroltak a munkavállalók, például sokan szegődtek el sofőrnek, bolti eladónak vagy építőipari dolgozónak.
