A június 22-re tervezett Axiom-4 küldetés már most történelmet írt, azonban nem a várt módon. A magyar űrhajós, Kapu Tibor részvételével tervezett misszió ugyanis az eddigi legtöbb halasztást elszenvedő európai kötődésű űrrepüléssé vált, miután eddig hat alkalommal kellett módosítani az indítás időpontját.

Az eredetileg május 29-re tervezett start fokozatosan csúszott egyre későbbre, előbb június 8-ra, majd június 10-re. A szinte véglegesnek tűnő időpontot mindössze 24 órával az indítás előtt kellett újra módosítani június 11-re, amit aztán technikai problémákra hivatkozva határozatlan időre elhalasztottak. A következő, június 19-i dátum szintén nem bizonyult tarthatónak.

Az amerikai űrrepülés történetében ugyanakkor találunk ennél is jelentősebb késéseket. Az 1972-es Apollo-16 küldetés például csaknem egy hónapot csúszott, március 17-ről április 16-ra tolódott az indítása. Még emlékezetesebb az űrkorszak hajnalán a Mercury-Redstone 3 misszió esete, amely Alan Shepard első amerikai űrrepülését jelentette.

A Mercury program során a többszöri halasztás olyan helyzeteket is eredményezett, amelyekből a későbbi űrprogramok számára fontos tanulságokat vontak le. Shepard például a hosszú várakozás miatt kénytelen volt az űrruhájába vizelni, ami később a űrruhák tervezésében vezetett változtatásokhoz, és speciális vizeletgyűjtő eszközök beépítéséhez.

A jelenlegi tervek szerint Kapu Tiborék küldetése vasárnap reggel indulhat útnak, amennyiben minden feltétel kedvezően alakul. A misszió jelentősége a késések ellenére is jelentős, hiszen ez lesz az első alkalom, hogy magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra látogat.