Az új kutatás szerint Magyarország nemcsak hogy elmaradt az Európai Unió által kitűzött oktatási céloktól, de több kulcsfontosságú területen is rosszabbul teljesít, mint egy évtizeddel ezelőtt. Varga Júlia tanulmánya rámutat arra, hogy míg az EU-ban általános javulás tapasztalható, addig hazánkban egyre több a korai iskolaelhagyó és kevesebb a közép- illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal.

A helyzet súlyosságát jól szemlélteti, hogy míg 2014-ben a korai iskolaelhagyók aránya még közel volt az uniós átlaghoz, addig 2023-ra Magyarország jelentősen lemaradt. A 18-24 éves korosztályban az iskolaelhagyók aránya stabilan 12,5 százalék körül mozgott, miközben az EU-s célkitűzés 2020-ra 10, 2030-ra pedig 9 százalék volt. Ezzel szemben 15 uniós tagállam már 2023-ra teljesítette a 2030-as célt.

Területi egyenlőtlenségek

A vármegyék közötti különbségek különösen aggasztóak. Nógrád vármegyében például 25,5 százalékos a korai iskolaelhagyók aránya, míg Békés vármegyében drámai növekedés történt, „A 2014-es 7,5 százalékról 2023-ra 17,4 százalékra emelkedett az iskolaelhagyók aránya, ami 132 százalékos növekedést jelent” – olvasható a tanulmányban, amelyről a Telex számolt be részletesen.

Középfokú végzettség: elvesztett előny

Magyarország korábban az EU átlag felett teljesített a középfokú végzettségűek arányában, azonban ez az előny is elolvadt. A 20-24 éves korosztályban 2014-ben még 85,3 százaléknak volt középfokú végzettsége, ami 2023-ra jelentősen visszaesett, miközben az uniós átlag folyamatosan emelkedett.

Különösen aggasztó, hogy Magyarország azon kevés uniós tagállam egyike, ahol csökkent a diplomások aránya. A 25-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya 32 százalékról 30 százalék alá süllyedt, amivel messze elmaradunk a 2030-ra kitűzött 45 százalékos uniós céltól.

A tanulmány szerint a kedvezőtlen tendenciák hátterében több tényező áll, köztük a tankötelezettségi korhatár csökkentése, a közoktatás központosítása és a szakképzési rendszer átalakítása. Ugyanakkor a pontos hatások mértékét nehéz meghatározni, mivel az egyes intézkedések következményei összetettek és egymásra is hatással vannak.