Egy friss kutatás szerint a magyar lakosság szívesen jár plázákba, mutatjuk miért
A Westend és a Marketing Resolution A bevásárlóközpontok szerepe a 21. században címmel végzett felmérést, melyből sok minden kiderült a magyar lakosság vásárlási szokásairól.
A bevásárlóközpontok látogatói a könnyen megközelíthető, környezetbarát, külső zöldterületekkel is rendelkező komplexumokat választják a legszívesebben. A kutatás a Budapesten és vonzáskörzetében élők fogyasztói szokásait vizsgálta, többek között arra keresve a választ, hogy milyen gyakran keresik fel a kedvenc áruházukat a fővárosiak, milyen élményekre vágynak ott és melyek a legkeresettebb termékek.
Mint kiderült, a válaszadók 20 százaléka havonta egyszer látogat el egy komplexumba, de nagyjából ennyien (19 százalék) megteszik ezt hetente, a fővárosiak 14 százaléka számára pedig napi program, hogy ellátogassanak valamelyik bevásárlóközpontba. Az eredményeket tekintve kijelenthetjük, hogy a válaszadók több mint fele legalább havonta egyszer, vagy még ennél is gyakrabban jár valamelyik üzletházban.
A kutatás során arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen szempontok és szolgáltatások fontosak a vásárlók szerint. Az eredmények alapján egyre tudatosabbak a látogatók: továbbra is az üzletközpont elhelyezkedése a leglényegesebb, ám napjaink vásárlóinak számít az is, hogy az áruház környezettudatosan működjön, és rendelkezzen külső zöld felületekkel. A 21. században a közösségi terek, a látogatók számára kínált programok, élménygyűjtési lehetőségek is komoly súllyal szerepelnek az értékek között.
A plázázások során a budapestiek elsősorban ruházati/divatcikkekért indulnak el (48 százalék) és sokan érkeznek cipővásárlási céllal (36 százalék) is. Érdekesség, hogy megkérdezettek csaknem fele (40 százalék) csak nézelődik, ebben alapvetően nincs nagy különbség a nők és a férfiak között. A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy szívesen intézi ügyeit a bevásárlóközpontban.
A reprezentatív kutatásban az a kérdés is felmerült, hogy mennyit költenek a vásárlók a bevásárlóközpontokban. Ha a szupermarketekben beszerzett élelmiszert nem számoljuk bele, akkor ez az összeg havi 31 ezer 850 forintra jön ki. A válaszadók közel negyede (23 százalék) mondta azt, hogy 20-40 ezer forintot szán nem élelmiszer jellegű termékekre, 17 százalékuk pedig ennek a felét, mintegy 10-20 ezer forintot vásárol el. 16 százalék pedig azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint havi legalább 40 ezer forintot szánnak erre a célra.