Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
368,84 Ft
Euró
393,44 Ft
Font
459,58 Ft
Bitcoin
62,199 $

A magány előre jelezheti bizonyos kulcsfontosságú személyiségvonások változását

Mindez arra utal, hogy személyiségünk alakíthatóbb, mint korábban gondoltuk.

Fotó: Unsplash
Tudomány

Koós Alexandra

Szerkesztő

A Personality and Individual Differences lapban megjelent új kutatás szerint a magányosság érzése előre jelezheti bizonyos kulcsfontosságú személyiségvonások változását. Ennek kapcsán a tanulmány szerzője, Mohsen Joshanloo, a Keimyung Egyetem docense kiemelte: a személyiségjegyek nem statikusak, hanem élettapasztalataink hatására alakulnak. Mint kiderült, a vizsgálat során az 50 év feletti amerikai felnőttek körében végzett hosszú távú kutatást használták fel, hogy megállapíthassák a magányosság és a személyiségjegyek közötti összefüggéseket.

Az adatok 2012-es, 2016-os és 2020-as gyűjtésekből származnak, összesen 9 671 résztvevőt vontak be. Végül pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a magányosság érzése előre jelezheti az extravertáltság, a szívélyesség és a lelkiismeretesség csökkenését a személyiség összetételében. Mindemellett megállapították azt is, hogy a neuroticizmus – vagyis a negatív érzelmi állapotokra való hajlam – fontos előrejelzője lehet a jövőbeli magányosságnak. Joshanloo szerint az eredmények arra utalnak: Soron kívül Skatulya I. címmel megjelent Azahriah új albuma

A magány nemcsak következménye lehet bizonyos személyiségvonásoknak, hanem aktívan befolyásolhatja azok alakulását is. A negatív effektusok (mint például szomorúság vagy düh) szerepe is kiemelt figyelmet kapott ebben az összefüggésrendszerben – írja a Pénzcentrum a PsyPost-ra hivatkozva. Egyúttal arra is fény derült, hogy a Z-generáció fiataljai bizonyulnak a legmagányosabb korosztálynak, amely miatt sokan a közösségi média felé fordulnak. Az applikációk azonban nemcsak nagy lehetőségeket, hanem veszélyeket is tartogatnak számukra.

A kutató szerint ezek az eredmények fontos lépést jelentenek a magány és a személyiség összefüggésének megértésében, ugyanakkor hozzátette azt is: további kutatásokra van szükség a témában. Mint mondta, a jövőbeli kutatásokban kiterjesztik ezeket az eredményeket más demográfiai csoportokra is, egy holisztikus megközelítés pedig hatékonyabb lehet, mint a csak egy-egy aspektusra összpontosító vizsgálatok. Ezáltal megnyílhat az út az átfogóbb mentális egészségügyi kezelések és támogatás felé – hangsúlyozta.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy a Glasgow-i Egyetem akadémikusai kutatásokat végeztek azzal kapcsolatban, mennyire kártékony az emberek egészségére a magány. Végül arra jutottak, miszerint hamarabb halnak meg azok, akiket sosem látogatnak meg családtagjai és egyedül élnek. De a szakértők szerint nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok is, akik a társadalmi elszigeteltség egynél több formáját tapasztalják. Továbbá arra is fény derült, havonta hány látogatásra van szükség ahhoz, hogy csökkenjen ez a kockázat.