A „lélektani határt” is elérheti az infláció, messze még az áremelkedés vége
A becslések szerint szeptemberben megközelíti vagy akár is meghaladja az átlagos infláció a 20 százalékot, érdemi javulás pedig csak jövő ősztől várható.
Fotó: Unsplash
Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője szerint komoly megugrásra lehet számítani a szeptemberi inflációs adatokban, amelynek legfőbb oka az, hogy a KSH abban számolja el először a rezsicsökkentés részleges visszavonásának hatását.
Az inflációs hatás mértékéről már a Magyar Nemzeti Bank is közzétett egy becslést: kizárólag a rezsicsökkentés megváltoztatása három százalékponttal növeli majd meg a szeptemberi inflációs mutatót.
Az elemző mindemellett úgy véli, hogy több, az inflációt felhajtó hatással is számolni kell: egyrészt folytatódhatott a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése, amely a feldolgozatlanokra is kiterjedhetett az aszály miatt, emellett a mezőgazdasági termelői árak közel 51 százalékkal nőttek éves bázison júliusban.
Más tényezők is befolyásolják a fogyasztói árak emelkedését
A további árfelhajtó tényezők közé tartozik a fővárosban átalakított parkolási díjfizetési rendszer, amelynek bár csekély a súlya a fogyasztói kosárban, ám az extrém áremelkedés miatt ezzel nagyjából 0,5-1 százalékpont rakódhat rá az inflációs mutatóra.
A telefon- és internetszolgáltatás drágulása szintén újabb tizedeket adhat hozzá az általános áremelkedési ütemhez, mindezt pedig a forint gyengülése is tovább nehezíti, amely által szeptemberben 19,9 százalékra ugorhat az inflációs mutató – írta az Index.
Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír elemzője 20,5 százalék körül várja a szeptemberi inflációs adatot, amely éves szinten 14 százalék körül alakulhat. Majd hozzátette, még fél évig 20-21 százalékos szinten ragadhat az infláció, érdemi javulás pedig 2023 szeptemberétől érkezhet.
