Lettország fokozza drónelhárító képességeit az Oroszországgal és a Moszkva szövetségesének számító Belarusszal közös határszakaszon, miután az elmúlt hetekben több pilóta nélküli eszköz is berepült a NATO-tagállam légterébe, ami érzékelhető feszültséget okozott a térségben.

A selijai katonai bázison tartott bemutatón Modris Kairiss, a Lett Hadsereg Autonóm Rendszerek Kompetenciaközpontjának vezetője a Reutersnek elmondta, az incidensek szükségessé tették a védelem megerősítését, különösen egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége körül is kérdések merültek fel.

Lettország is reagál

Az elmúlt hetekben ukrán drónok sodródtak be a balti NATO-országok légterébe, miközben Ukrajna az oroszországi balti olajkikötőket vette célba, és Kijev állítása szerint az orosz elektronikai zavarás térítette el az eszközöket eredeti útvonaluktól. Május 7-én két drón robbant fel egy üres lettországi olajtároló létesítménynél, majd néhány nappal később egy másik eszköz észrevétlenül hatolt be az országba, és egy tóba csapódott, amit egy horgász is látott.

A régióban máshol is történtek hasonló esetek, mivel május 20-án egy közeledő drón miatt a litván fővárosban, Vilniusban a törvényhozóknak föld alatti óvóhelyre kellett vonulniuk, míg május 19-én Észtország felett egy NATO-harci repülőgép lőtt le egy pilóta nélküli eszközt.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Ők fogják védeni a területet

Kairiss közölte, a következő két hétben elfogó dróncsapatokat telepítenek a határ menti térségekbe, amelyek akár tíz kilométeres körzetben képesek megsemmisíteni az érkező katonai drónokat. A csapatok legfeljebb négy katonából állnak majd, akik terepjáró járművekkel mozognak és úgynevezett elfogó drónokat alkalmaznak a légtér védelmére. A 400 kilométer hosszú lett határszakaszon járőröző egységek pontos számát nem hozták nyilvánosságra – írja a Straits Times.

A szakember hangsúlyozta, a kapacitások bővítése elengedhetetlen, ugyanakkor figyelembe kell venni a hadsereg egyéb igényeit is. Mint fogalmazott, „növelnünk kell az ilyen csapatok számát, de ezt össze kell hangolnunk a hadsereg más szükségleteivel. Ha minden határkilométerre telepítenénk egységeket, gyorsan felemésztenénk az összes erőforrásunkat.”

A kihívások adottak

A drónok békeidőben történő lelövése ugyanakkor komoly kihívást jelent, mivel a NATO-országok radarinformációi minősített adatnak számítanak, és azok megosztása a beavatkozó egységekkel nehézkes folyamat. Kairiss rámutatott, hogy a célpontok azonosítása nélkül nem lehet beavatkozni, hiszen el kell kerülni a polgári repülőgépek veszélyeztetését. „Nem elég reagálni bármire, amit észlelünk. Először azonosítanunk kell a célt” – mondta.

A lett hadsereg és általában a NATO számára is egyre nagyobb problémát jelent a kisebb méretű drónok gyors terjedése, amelyek technológiai szempontból gyakran megelőzik az ellenük kifejlesztett rendszereket. Kairiss szerint ezek felderítése és elfogása rendkívül nehéz feladat, és a közeljövő egyik legnagyobb katonai kihívását jelenti majd. „Több lépéssel az elhárító rendszerek előtt járnak. A kis célpontok észlelése és elfogása nehéz, és ez az a nagy kihívás, amellyel hamarosan mindannyiunknak szembe kell néznünk” – fogalmazott.