Az ukrán hadseregnek hat hónapja lehet arra, hogy visszaszerezze a kezdeményezést Oroszországtól, és kedvezőbb pozícióból üljön tárgyalóasztalhoz – erről beszélt a Reutersnek adott interjújában Andrij Bileckij dandártábornok, aki szerint több mint négy év háború után „fordulóponthoz” közeledik a konfliktus.

Az orosz erők a 2022 februárjában indított teljes körű invázió óta fokozatos, ugyanakkor jelentős veszteségekkel járó előrenyomulást értek el, azonban 2026-ban a támadások lendülete érezhetően megtört, miközben az ukrán csapatok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a front különböző szakaszain annak érdekében, hogy visszaszorítsák az ellenfelet.

Kimerülhetett az orosz haderő

Bileckij, aki az ukrán hadsereg egyik legelismertebb alakulatának számító Harmadik Hadseregtestet vezeti, úgy látja, hogy az orosz haderő kimerült, és jelenlegi állapotában nem képes áttörésszerű sikerekre. A tábornok egy titkos, föld alatti helyszínen adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „úgy gondolom, a következő hat-kilenc hónap fordulópontot jelent”, majd hozzátette, hogy „pontosabban a következő hat hónap a legkritikusabb”.

Álláspontja szerint amennyiben az ukrán hadsereg képes több hónapon keresztül fenntartani a lendületét, úgy visszaszerezheti a kezdeményezést a teljes arcvonal mentén, és rákényszerítheti Oroszországot arra, hogy lemondjon a Donyecki terület még meg nem szállt részeiről.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Elekadtak a tárgyalások

Donyeck hovatartozása az amerikai támogatással zajló, jelenleg elakadt béketárgyalások egyik legnagyobb akadálya, mivel Moszkva a teljes régióra igényt tart, Kijev ugyanakkor nem hajlandó feladni olyan területeket, amelyeket az orosz hadsereg nem tudott elfoglalni.

„Meg kell határoznunk azokat az irányokat, ahol javíthatjuk a pozícióinkat, stratégiai pontokat foglalhatunk el, majd erős, nem pedig gyenge helyzetből beszélhetünk az oroszokkal egy valóban stabil tűzszünetről” – hangsúlyozta Bileckij, aki szerint mindez katonai szempontból reális célkitűzés.

Moszkva területfoglalásai

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten arról számolt be, hogy 2026-ban közel 600 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza, bár ezt a számot független források nem erősítették meg, miközben Moszkva jelenleg Ukrajna területének csaknem egyötödét tartja ellenőrzése alatt. John Helin, a finnországi Black Bird konfliktuselemző csoport szakértője szintén úgy látja, hogy az orosz erők kimerültsége egyre nyilvánvalóbb, ugyanakkor Ukrajna haderejét továbbra is jelentős élőerőhiány sújtja.

A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War hétfőn arról írt, hogy az ukrán csapatok aktívan próbálják megtörni az állóháborús jelleget, és hamarosan korlátozott, gépesített támadások végrehajtására is képessé válhatnak. A harcok egyik központja a kelet-ukrajnai erősen megerősített városlánc, az úgynevezett Erődrendszer déli végpontja, Kosztyantinyivka térsége, amelynek elfoglalása stratégiai előnyt biztosítana Oroszországnak a teljes Donbasz térségében – írja a Straits Times.

Stabilan tartják magukat az ukránok

Bileckij szerint az általa irányított erők stabilan tartják a Szlovjanszk körüli északi szárnyat, és arra kényszerítik az orosz csapatokat, hogy frontális támadásokkal próbálkozzanak, ami súlyos veszteségeket okoz számukra, különösen a tapasztalt parancsnoki állomány körében. Úgy fogalmazott, „a személyi állomány hiánya már nem teszi lehetővé számukra, hogy úgy nyomuljanak előre, mint például egy évvel ezelőtt”.

A hadszíntéren zajló technológiai verseny szintén kulcsszerepet játszik, mivel Bileckij állítása szerint Oroszország „radikálisan veszít” a kommunikáció terén azután, hogy Elon Musk korlátozta a Starlink műholdas rendszer használatát az orosz erők számára. A felek nagyjából azonos szinten állnak az új fejlesztések terén, mivel Ukrajna az önjáró földi drónok és a nehéz bombázó drónok alkalmazásában vezet, míg Oroszország a zavarhatatlan, optikai szálas vezérlésű drónok fejlesztésében ért el előnyt.

A Harmadik Hadseregtest

A Harmadik Hadseregtest az elmúlt időszakban átfogó kiképzési és szervezeti reformokat hajtott végre, és egyre nagyobb arányban alkalmaz géppuskával vagy rakétavetővel felszerelt robotokat, valamint lopakodó drónokat, amelyek célja, hogy 2027-re az élőerő akár 30 százalékát kiváltsák. Bileckij szerint a következő „forradalom” lehetővé teszi a parancsnokok számára, hogy kreatívabb, összfegyvernemi műveleteket hajtsanak végre, miközben megkímélik a legértékesebb erőforrást, a katonák életét. „Ez még idén meg fog történni, és úgy gondolom, hadtestünk ennek látványos példáját adja majd” – mondta a tábornok.