Ukrajna arra kéri az Európai Uniót, vállaljon aktívabb szerepet az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokban, miközben az Egyesült Államok közvetítői erőfeszítései megrekedtek, és Moszkva fokozta a halálos támadásokat az ország területén.

A kérdés részletes megvitatása az uniós külügyminiszterek ciprusi informális találkozóján kerül napirendre, ahol a tagállamok az eddigieknél szabadabb keretek között ismertethetik álláspontjukat.

Kijev tárgyalni akar

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta, Kijev új lendületet kíván adni a tárgyalási folyamatnak, és úgy fogalmazott, hogy „új formátumra van szükség az orosz féllel folytatott megbeszélésekben”, amelyben „az európai oldal aktívabb részvétele” is megjelenik. Szavai szerint a jelenlegi helyzet nem tartható fenn, ezért a diplomáciai erőfeszítések felgyorsítására van szükség.

Az esetleges uniós különmegbízott személyéről egyelőre csak találgatások láttak napvilágot, a lehetséges jelöltek között Angela Merkel volt német kancellár és Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök neve is felmerült, ugyanakkor Szibiha nem kívánt konkrét neveket említeni. Draghi szóvivője mindössze annyit közölt, „jelenleg nem kívánja kommentálni” az értesüléseket.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Alexander Stubb finn elnök a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy „valószínűleg nem tudnék nemet mondani”, ha felkérnék a feladatra, ugyanakkor ezt csak abban az esetben tartaná elképzelhetőnek, ha Oroszország előbb tűzszünetbe egyezne bele.

A diplomáciai egyeztetések

A diplomáciai egyeztetések szükségességét alátámasztja, hogy Kijevet a közelmúltban a háború egyik legintenzívebb rakéta- és dróntámadása érte, Moszkva pedig ezt követően „rendszeres csapásokat” helyezett kilátásba, és arra figyelmeztette a külföldieket, hogy hagyják el a várost. Oroszország mindeközben azzal vádolja az Európai Uniót, hogy katonai támogatásával aláássa az amerikai békekezdeményezéseket, ami megnehezíti annak elképzelését, hogy Moszkva érdemi párbeszédbe kezdjen Brüsszellel.

Moszkva inkább az USA-val tárgyalna

A Kreml hagyományosan inkább Washingtonnal tárgyalna, részben presztízsokokból, részben azért, mert Donald Trump elnök megbízottjai korábban kevésbé konfrontatív módon léptek fel Moszkvával szemben, és nagyobb nyomást gyakoroltak Kijevre.

Az amerikai stratégia azonban nem hozott áttörést, Marco Rubio külügyminiszter pedig a múlt héten kijelentette, hogy az USA nem kíván „végtelen, eredménytelen találkozók sorozatának” otthont adni, később ugyanakkor pontosította, hogy Washington kész közvetíteni, „ha adódik rá lehetőség”.

Vlagyimir Putyin jelezte, elvben nyitott egy uniós közvetítő kinevezésére, amennyiben az illető „nem mondott rólunk mindenféle sértő dolgot”, ugyanakkor saját javaslataként Gerhard Schröder volt német kancellárt nevezte meg, akit sokan Moszkva közeli szövetségesének tartanak. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azonnal elutasította az ötletet, hangsúlyozva, hogy Schröder „az asztal mindkét oldalán ülne”.

Nincs egyetértés

Az uniós tagállamok között továbbra sincs teljes egyetértés abban, hogy érdemes-e akár korlátozott kapcsolatfelvételt kezdeményezni Moszkvával. Svédország és Litvánia például úgy látja, hogy Oroszország jelenleg nyomás alatt áll, ezért a szankciókat inkább szigorítani kellene, míg Olaszország szerint nem célszerű tovább a partvonalon maradni. Kallas márciusban vitaindító javaslatokat terjesztett elő annak érdekében, hogy közös uniós álláspont alakuljon ki, és még a kapcsolatfelvétel előtt kijelöljék a lehetséges vörös vonalakat.

Kijev ugyanakkor sürgeti a gyors előrelépést, és arra figyelmeztet, hogy a folyamat nem fulladhat hosszas egyeztetésekbe a képviselet formájáról. Szibiha azt mondta, „ennek nem szabad elhúzódó folyamattá válnia, amely kizárólag arról szól, ki képviseljen, hány emberrel és milyen formátumban, ennek gyorsan meg kell történnie”.

Jaroszlav Smovzs, az Adastra agytröszt elemzője szerint az EU csak akkor érhet el eredményt, ha erőpozícióból tárgyal Moszkvával, mert szerinte Európa részben elveszítette kezdeményezőkészségét a kontinens jövőjét meghatározó konfliktusban. Úgy véli, hogy ha az unió független és semleges közvetítőként próbál fellépni, az nem hoz áttörést, és Oroszországot inkább „el kell rettenteni”.

Ukrajna saját eszközeivel is növeli a nyomást

Mindeközben Ukrajna saját eszközeivel is növeli a nyomást, rendszeres, mélyen orosz területre irányuló csapásokat mér az olajexport-létesítményekre, amelyeket „hosszú távú szankcióknak” nevez. A jelenlegi helyzet azonban nem utal arra, hogy a béketárgyalások rövid időn belül valódi áttörést hoznának, Ehor Csernyev, a kormányzó Nép Szolgája párt parlamenti képviselője szerint ugyanis „nincs jele annak, hogy Oroszország véget akarna vetni ennek a háborúnak”.

A politikus bízik abban, hogy az amerikai érdeklődés csökkenésével Európa „új energiát hozhat ebbe a folyamatba”, és olyan szereplőként léphet fel, amely pontosan érti az Oroszországból érkező fenyegetést.