Német tudósok úgy gondolják, sikerrel megismételték azokat a biokémiai folyamatokat, melyek során létrejöhettek az élet ősi molekulái.

A Duisburg-Essen Egyetem szakemberei a Föld felszínén 3,8 milliárd évvel ezelőtt uralkodó környezeti viszonyokat szimulálták. Azért tették ezt, mivel feltételezhetően ekkor alakulhattak ki az első olyan kémiai molekula-csoportosulások, amelyek már saját életciklussal rendelkeztek.

Ilyen körülmények mellett több mint 1 500 cisztát alkottak meg és pusztítottak el két hét alatt. Ezeket a képződményeket lényegében úgy kell elképzelni, mint a sejtmembránhoz hasonló buborékokat, hozzájuk képest azonban jóval kezdetlegesebbek.

A tanulmányt a csapat következő hónapban teszi majd közzé, így már csak a szakértői elbírálásra kell várniuk. Ha bebizonyosodik, hogy igazuk volt, azzal újabb mérföldkőhöz érkezhetne az élet kialakulásával kapcsolatos teóriák magyarázata.

Miközben a ciszták létrehozását folytatták, rájöttek, hogy egyes részecskék generációi sokkal jobban ellenálltak a kedvezőtlen geokémiai viszonyoknak és a magasabb nyomásértékeknek. Úgy gondolják, mindez attól lehetett, hogy specifikus biomolekulákat építettek be a membránjukba, ezáltal előnyhöz juttatták magukat a többi cisztával szemben – az első létformák pontosan így jöhettek létre.

A kérdés csupán az maradt, hogy egészen pontosan milyen összetételű apró molekulák kezdhették el a Föld benépesítését.

Ulrich Schreiber, a kutatásban részt vevő geológus-professzor elmondta,

„Több milliárd évnyi evolúciót szimuláltunk, amelyekből kiderítettük, hogy a ciszták gejzírkitörések nyomán könnyen a felszínre kerülhettek.”

Kapcsolódó hír: