Egy 2015-ös vizsgálatban az ujjropogtató alanyok MRI-gépbe feküdtek, ami segített megérteni az ujjakban lejátszódó folyamatot. A szakértők sokáig úgy hitték, hogy a recsegést az ízületeket körülvevő folyadékban lévő apró gázbuborékok összeomlása okozza, a vizsgálat viszont mást mutatott: mint kiderült, a ropogtatás valójában pont gázbuborékokat hoz létre, ezek idézhetik elő a sajátos pattogást.

A folyamat kezdetén az ízületek felületei épp a megfelelő helyen vannak, az erő kifejtésekor pedig eleinte ellenállnak a szétválásnak, míg végül egy kritikus határon túl elválnak egymástól, vákuumszerű, gázzal teli tereket hozva létre – magyarázzák. Míg egy másik csapat ultrahangos elemzéseket is folytatott, amelyről Dr. Robert D. Boutin, a Davisi Kaliforniai Egyetem akkori munkatársa nyilatkozott.

Elmondása szerint a megfigyelések során tűzijátékszerű felvillanásokat észleltek az ízületben. „Ez egy egészen váratlan felfedezés volt” – jegyezte meg. A 24.hu az IFLScience-re hivatkozva azt írja, a szakértők biztosak voltak benne, hogy a ropogtatás hangja és a felvillanás az ízületben lévő gázbuborék nyomásváltozásaihoz kapcsolódik. Boutin és csapata végül azt a megállapítást tette, hogy eredményeik talán szintén a buborékképződési elméletet támasztják alá.

Az MRI-s vizsgálatban egyébként azt is dokumentálták, hogy a tördeléssel keletkezett üreg később is megmarad, és csak apránként halványul el, az illeszkedéseknél viszont nem figyeltek meg károsodást. Úgy tűnt, hogy a ropogtatás hosszú távon nem változtatta meg az ízületi távolságot, korábbi elemzések nem fedtek fel azonnali káros hatásokat. A Johns Hopkins Egyetem szerint emellett arra sincs bizonyíték, hogy a sokakat zavaró szokás összefüggésben állna az ízületi gyulladással – emelik ki.

---

Korábban arra is kitértünk, hogy a géneknek vagy az életmódnak van-e nagyobb hatása a hosszú életre. Egy tanulmányban keresték erre a választ. Mindemellett arról is olvashat, vajon miért vagyunk olyan magabiztosak a véleményünkben. Nagyon nem mindegy, mennyi információ birtokában vagyunk, mielőtt véleményt nyilvánítunk. Az emberek azonban hajlamosak arra, hogy azt feltételezzék, eleget tudnak a biztos érvalkotáshoz.