Magyarországon világviszonylatban is jól halad az oltási program, a felnőtt lakosság több mint fele már be van oltva, ezzel pedig közel járunk a nyájimmunitáshoz. Ehhez azonban további emberek bevonására lenne szükség, a regisztrálni vágyók száma azonban látszólag elérte a plafonját.

Már maga a kormány is elismerte, hogy legoptimistább becslések szerint is 6 millió embert sikerülhet beoltani Magyarországon, ezért felmerülhet a kérdés: miért nem akarják az emberek felvenni a vakcinát?

Az amerikai Vox ennek utánajárt és összegyűjtötte azt a hat fő okot, amelyek miatt az Amerikai Egyesült Államokban nem oltatják be magukat az emberek. Ezt a hat pontot azonban azért is fontos felsorolni, mert Magyarországon is hasonló a helyzet, legfeljebb eltérő adatokkal.

Első ok – a hozzáférés hiánya, legyen az akár valós vagy feltételezett

A Kaiser Family Foundation felmérése szerint az amerikaiak 4 százaléka szándékozza felvenni a vakcinát, azonban erre még nem kerített sort, míg 12 százalékuk kapcsolt „megfigyelő üzemmódba”, vagyis megpróbálják kivárni, hogy mi lesz a nagy oltakozás következménye.

Sokan ezt arra fogják, hogy nincs megfelelő hozzáférésük a vakcinához, nem elérhetők megfelelő mennyiségben vagy típusban. Ezen a ponton pedig találkozik az amerikai és a magyar helyzet, ugyanis hasonló kiindulópontból hasonló helyzetbe jutott el a hozzáférhetőség.

Magyarországon is kezdetben csak úgy lehetett vakcinához jutni, ha előbb regisztráltunk, majd kaptunk egy SMS-t a háziorvostól vagy a koronavírus tájékoztatási központtól, hogy megvan az időpontunk és a vakcinánk típusa. Sok esetben az utóbbin bukott el a dolog: sokan nem kérték azt, ami „jutott” nekik.

Főként a keleti – Sinopharm és Szputnyik V – vakcinák kapcsán voltak többeknek aggályai, mely komoly politikai vitát indított el Magyarországon. Előfordult olyan is, hogy többen nem éltek a felkínált keleti vakcinával, hanem inkább kivárták a nyugatit.

Magyarországon pedig ezt a helyzetet orvosolva kialakították az online időpontfoglalási felületet, ahol ki lehet választani, hogy melyik vakcinát akarja felvenni az ember. Kezdetben ez csak Sinopharm volt, ám idővel bővült a Szputnyik V-vel, az AstraZenecával és a legnépszerűbb Pfizerrel.

Néhány akadály azonban így is van, például a vidéki településeken nem mindenki tud megfelelő módon eljutni arra a helyszínre, ahol be tudják oltani. Ez a Vox szerint Amerikában komoly gond, Magyarországon is feltehetően előfordult már olyan eset, amikor az utazási nehézségek miatt hagyta ki valaki az oltást.

Második ok – a koronavírust nem tartják elég veszélyesnek

Már bő egy éve annak, hogy kitört a világjárvány, sokak azonban még mindig nem tekintik akkora fenyegetésnek a koronavírus-fertőzést. Az ilyen embereket az sem győzi meg, hogy világviszonylatban már 172 millió fertőzött és közel 3.7 millió halálos áldozata van már a pandémiának, a valós számok pedig még ennél is rosszabbak lehetnek.

A vírus súlyosságában való kételkedésnek több megnyilvánulási formája van. Ott van egyrészt az a forma, amikor a fiatalok kételkednek a vírus súlyosságában, ez inkább egy relatív kétely: nem vonják kétségbe, hogy az idősek számára ez veszélyes, azt viszont igen, hogy rájuk nézve az lenne.

Van a kételkedőknek egy olyan csoportja is, amely azért nem akarja beoltatni magát, mert már átesett a koronavíruson és úgy gondolja, hogy már nem fog megfertőződni – mindezt annak ellenére, hogy egyre több tanulmány támasztja alá, hogy a vakcinák erősebb immunválaszt tudnak nyújtani, mint a természetes fertőződés.

Többen vannak olyanok, akik pedig egyáltalán nem gondolják súlyosnak a koronavírust, ettől a csoporttól hangzanak el a szokásos szólamok: „nem rosszabb, mint egy influenza”, „nem is létezik a vírus”, valamint a különböző adatrelativizálások és összeesküvés-elméletek, amely még a vírus létezését is kétségbe vonják.

A Vox megjegyzi, hogy ezekben a kategóriákban volt már rá példa, hogy sikerült feloldani a távolságtartást azáltal, hogy valami nyereményhez kötötték a vakcina beadását: ingyen mozijegy, vakcinalottó, koncertjegy, stb. Magyarországon a védettségi igazolványhoz kötött kiváltságokkal próbáltak motiválni embereket, mely részben sikerült is.

Harmadik ok – a vakcina mellékhatásai

Az egyik legelterjedtebb visszatartó ok a vakcinák mellékhatása felöli aggodalom. Ennek is több megnyilvánulási formája van: egyesek a maximum néhány napig tartó végtagfájdalomtól, viszketéstől, fejfájástól, esetleg láztól tartanak, mert nem tudnak akkor munkába menni, ami akár sokba is kerülhet a számukra.

Az AstraZeneca és a Janssen vakcinák körüli esetek miatt nagyon sokan elkezdtek aggódni a vérrögképződés miatt is, ám ezekről szerencsére bebizonyosodott, hogy statisztikailag mérhetetlen annak a valószínűsége, hogy egyáltalán ez mellékhatásként fellép, nemhogy annak, hogy ebbe valaki életét is veszti – ellenben az mérhető, hogy ha nem oltatja be valaki magát, akkor bele is halhat a fertőzésbe.

A mellékhatások felől aggódók egy csoportja pedig a hosszú távú mellékhatások oldaláról közelíti meg a problémát, inkább kivárnak amiatt, mert a tesztelések rövidsége miatt nem tudni még, hogy lesz-e ezeknek hosszabb távú hatása. Egyes konteók szerint ráadásul a vakcina meddőséget okoz, ám ezt már bebizonyították, hogy nem lesz igaz.

Negyedik ok – általános bizalmatlanság a vakcinával szemben

Talán a legklasszikusabb ok mind közül, mindenkinek van legalább egy ismerőse, akitől elhangzott a következő mondat: „nem oltatom be magam, mert nagyon rövid idő alatt fejlesztették ki”. Sokakat zavar ugyanis, hogy a vakcinákat mindössze egyetlen év alatt fejlesztették ki és tesztelték le, így nagy a bizonytalanság.

Ezen a csoporton belül van egy kisebb alcsoport, amely általánosságban véve vakcinaellenes, semmilyen védőoltásban nem hisz, ilyen-olyan ok miatt – általában valamilyen összeesküvés-elmélet miatt. Ez a kategória az, amelyet nem nagyon lehet meggyőzni a koronavírus-vakcina felvételének fontosságáról, így várhatóan ők természetes immunitással fognak túl lenni a víruson.

Az első csoportra vonatkozóan a Vox megjegyzi, hogy az ilyen embereket azzal lehet meggyőzni, hogy részletesen elmagyarázzuk nekik, miért is történhetett ez ilyen gyorsan. Ilyet nálunk is tudnak olvasni, Rusvai Miklós virológus a lapunknak adott korábbi interjújában ugyanis ezt részletesen kifejtette, hogy sikerült ilyen rövid idő alatt vakcinát kifejleszteni.

Ötödik ok – általános bizalmatlanság az intézményekkel szemben

Néhány hezitálónak nem feltétlen a koronavírus-vakcinákkal, hanem az intézményekkel van elsősorban problémája, amely körülveszi őket. Nem bíznak a kormányban, a hatóságokban, a gyógyszergyárakban vagy általánosságban véve az egészségügyi ellátórendszerben. Európában és Magyarországon ez a roma közösség körében megfigyelhető, melyről a Reuters készített tudósítást.

Habár a Vox megjegyzése szerint az egy nagyon hosszú távú folyamat, hogy az emberek intézményekbe vetett hitüket visszanyerjék, rövidtávon orvosolni lehet ezt a helyzetet a különböző oktatási kampányokkal, melyek elmagyarázzák, hogy attól függetlenül, hogy mit gondolnak az intézményekről, a vakcina akkor is fontos.

Hatodik ok – Az összeesküvés-elméletek

Egy májusban készített amerikai közvélemény-kutatás szerint legalább az emberek fele, akik elmondásuk szerint nem fogják beoltatni magukat, elhisz legalább egy összeesküvés-elméletet a COVID-19 elleni vakcináról vagy a védőoltásokról általában.

A helyzet ezen a ponton nagyon nehéz, mivel a konteók úgy tudják magukkal rántani az embereket, hogy abból már vallásos vagy egyenesen szektás hit képződik. Erre a legjobb példa az USA-ban futótűzként terjedő QAnon-összeesküvés, mely már több tízezer követővel bír, akik szintén vallásosan hisznek a teóriában.

Itt a legjobb esély azzal lehet, hogy a közösségi média vállalatok jobban megszűrik az álhíreket a valós hírektől, amennyiben pedig elterjed valamilyen összeesküvés-elmélet, akkor azt szakértőknek azonnal meg kell tudományos bizonyítékokkal cáfolniuk. Ennél jobb esély nincs ezen elméletek visszaszorítására.

A közös pont

Mind a hat oknak van egy közös pontja: az emberek egy része továbbra sem hisz abban, hogy az esetleges hátrányok megérik a vakcina felvételét. Magyarországon és az egész világon is azonban azért dolgoznak a szakértők és a politikusok, hogy ezt a gondolkodást visszaszorítsák, ám ez nem egyszerű.

Az egyértelműen látszik, hogy az amerikai és a magyar megközelítés is működik valamekkora határig: oltakoznak az emberek a nyeremények reményében és oltakoznak az emberek akkor is, ha tudják, hogy csak így mehetnek konditerembe vagy moziba.

A nyájimmunitás elérése érdekében azonban további eszközökre lesz szükség, amelyek kérdésesek, hogy mik lehetnek. Magyarországon már egyértelműen kialakult, hogy a védettségi igazolvány birtokában lényegében teljes élete lehet az embernek, sokaknak ez még mindig nem elég ösztönző erő.