Csökkenti a fertőző vírusterhelést az mRNS-vakcinákkal történő oltás
A legújabb kutatások szerint a covid elleni védőoltás jelentősen csökkentheti a fertőzés során kialakuló vírusterhelést, ami magyarázza a tünetek enyhülését.
Twenty20
A Genfi Egyetemi Kórház (HUG) és a Genfi Egyetem (UNIGE) szakemberei által publikált tanulmány célja az volt, hogy a PCR-tesztek során meghatározott CT ciklusküszöböt több száz Sars-CoV-2 mintán megmérjék, mégpedig azért, hogy megállapítsák az oltatlan és az oltott betegek közötti vírusterheltségi értékeket.
Kimutatták, hogy a PCR CT-értékkel mért vírusterhelés és a sejtkultúrákból mért fertőző vírusterhelés között csupán minimális összefüggés van, ezenfelül rájöttek, hogy az életkor és a nem egyaránt szerepet játszott a páciensek fertőző vírusterhelésének befolyásolásában.
Az eredmények egészen másképp alakultak, amikor a kutatók az omikron-változattal rendelkező betegek fertőző vírusterhelését vizsgálták: az előző járványhullámot okozó vírustörzs esetében a két adag vakcinával beoltott betegeknél hasonló fertőző vírusterhelést találtak, mint a nem beoltottaknál.
A fertőző vírusterhelés viszont szignifikáns mértékben csökkent a harmadik vakcinaadaggal; ez egybecseng számos olyan kutatással, amelyek szerint a harmadik dózis kulcsfontosságú az omikron-variáns elleni védelemben.
Az új tanulmány egyik legváratlanabb eredménye az a megfigyelés volt, hogy bebizonyították, az omikron-mutáció összességében alacsonyabb fertőző vírusterhelést eredményezett a delta-variánshoz képest.
Tekintettel arra, hogy az omikron jóval fertőzőképesebb, mint a korábbi Sars-CoV-2 változatok, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy még mindig nem világos, pontosan milyen mechanizmus áll a variáns fokozott terjedési potenciálja mögött.
Bár a tanulmány nem tudta egyértelműen a valós átvihetőséget a fertőző vírusterhelés sejtkultúrás mérőszámához kapcsolni, az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy a vakcinázás miként befolyásolja a fertőzőképességet.
