Csökkenti a fertőző vírusterhelést az mRNS-vakcinákkal történő oltás

A Genfi Egyetemi Kórház (HUG) és a Genfi Egyetem (UNIGE) szakemberei által publikált tanulmány célja az volt, hogy a PCR-tesztek során meghatározott CT ciklusküszöböt több száz Sars-CoV-2 mintán megmérjék, mégpedig azért, hogy megállapítsák az oltatlan és az oltott betegek közötti vírusterheltségi értékeket.

Kimutatták, hogy a PCR CT-értékkel mért vírusterhelés és a sejtkultúrákból mért fertőző vírusterhelés között csupán minimális összefüggés van, ezenfelül rájöttek, hogy az életkor és a nem egyaránt szerepet játszott a páciensek fertőző vírusterhelésének befolyásolásában. Soron kívül Nyilatkozatot adott ki az RTL Hadas Kriszta váratlan halálát követően

Az eredmények egészen másképp alakultak, amikor a kutatók az omikron-változattal rendelkező betegek fertőző vírusterhelését vizsgálták: az előző járványhullámot okozó vírustörzs esetében a két adag vakcinával beoltott betegeknél hasonló fertőző vírusterhelést találtak, mint a nem beoltottaknál.

A fertőző vírusterhelés viszont szignifikáns mértékben csökkent a harmadik vakcinaadaggal; ez egybecseng számos olyan kutatással, amelyek szerint a harmadik dózis kulcsfontosságú az omikron-variáns elleni védelemben.

Az új tanulmány egyik legváratlanabb eredménye az a megfigyelés volt, hogy bebizonyították, az omikron-mutáció összességében alacsonyabb fertőző vírusterhelést eredményezett a delta-variánshoz képest.

Tekintettel arra, hogy az omikron jóval fertőzőképesebb, mint a korábbi Sars-CoV-2 változatok, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy még mindig nem világos, pontosan milyen mechanizmus áll a variáns fokozott terjedési potenciálja mögött.

Bár a tanulmány nem tudta egyértelműen a valós átvihetőséget a fertőző vírusterhelés sejtkultúrás mérőszámához kapcsolni, az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy a vakcinázás miként befolyásolja a fertőzőképességet.