Koronavírus – a tömegközlekedés biztonságosabb lehet, mint gondoltuk
Ahogyan számos nemzetközi tanulmány is megmutatta, a koronavírus terjedésének meglehetősen alacsony esélye volt a tömegközlekedési eszközökön a járvány alatt, köszönhetően az időben eszközölt védőintézkedéseknek.
Ahogyan számos nemzetközi tanulmány is megmutatta, a koronavírus terjedésének meglehetősen alacsony esélye volt a tömegközlekedési eszközökön a járvány alatt, köszönhetően az időben eszközölt védőintézkedéseknek.
Dr. Julian Tang, a Leicester Egyetem professzora a Sky News megkeresésére árulta el, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor szinte azonnal szigorú intézkedéseket rendeltek el a tömegközlekedési eszközökön, mint a kötelező jellegű maszkviselést, ami ezen járműveket a „világ legbiztonságosabb helyeivé” tette a járvány alatt.
Dr. Tang hozzátette, amennyiben más, jelentősebb kockázatot képző helyeken – mint a zsúfolt utcák, vagy a kocsmák – is hasonló szorgalommal tartaná be mindenki a járványügyi előírásokat, akkor a koronavírus-fertőzöttek száma globális viszonylatban is jelentősen tudna csökkenni, és ezt súlyos adatok is alátámasztják.
Vegyük például Franciaországot, ahol május 1 és szeptember 28 között 2830 vírusgócot detektáltak – akkortól tekinthetünk valamit gócnak, ha egy helyszínhez vagy eseményhez köthetően, hét napon belül három vagy több azonosított fertőzést tudnak visszavezetni – amelyek közül mindössze az 1.2%-át tették ki a tömegközlekedési eszközökön kialakult gócok.
A 2830 kialakult vírusgóc kétharmada egyébként elsősorban üzlethelységekhez, iskolákhoz vagy egyetemekhez, egészségügyi központokhoz, illetve nyilvános és zárt rendezvényekhez alakul köthetően alakult ki.
Ott van példának Hongkong is, amely a világ egyik legsűrűbben lakott helyszíne, és ahol a közlekedés nagymértékben tömegközlekedés útján zajlik, és 100 000 főre levetítve mégis jóval kevesebb betegük volt, mint a nyugati országok nagy részének, szám szerint 68, míg az Egyesült Államokban ez a szám 2198, Spanyolországban pedig 1602.
„Ázsiában már régóta él az éberség kultúrája a tömegközlekedési eszközökön, mely a maszkviselésben is megnyilvánult mind Szingapúrban, mind Hongkongban” – emelte ki Dr. Tang. Az éberség hasonlóan megvan Japánban is, ahol nem tömeges teszteléssel vették elejét a járványnak, hanem egy egyszerű kérésen: kerüljék a zárt tereket, a tömeget, és az olyan helyzeteket, ahol közeli kontaktus fordulhat elő.
A japán járványkezelési taktika olyan szempontból is eltért a többitől, hogy elsősorban arra helyezték a fókuszt, hogy megtalálják a járványgócokat, feltérképezzék a kitörés eredetét, és eldöntsék, hogy vannak-e bizonyos közös karakterisztikák, amit szabályként meg lehet állapítani.
A konditermek, kocsmák és karaoke bárok voltak a fő kitörési források, de a tömegközlekedési eszközökön is ugyanezen karakterisztikák érzékelhetők voltak, mégsem azokhoz, hanem inkább a megállókhoz voltak a kitörések köthetők. Dr. Tang ugyanakkor megjegyezte, Tokióban is menedzselni tudták ezt végül, annak ellenére, hogy a világ egyik leglátogatottabb metróállomásának ad otthont.
A tömegközlekedés biztonságának legfőbb oka a kötelező maszkviselésben és a koronavírus cseppfertőzés mivoltában nyugszik, ugyanis számos tanulmány kimutatta, hogy a fertőző cseppecskéket felfogja, ha maszkot viselünk, még az olyan zárt tereken is, mint a tömegközlekedés. Az is hozzátartozik, hogy a tömegközlekedésen relatíve alacsony az interakciók száma, így kisebb az esély a terjedésre.
Az is egy tényező, hogy az evés és az ivás a világ számos pontján tiltott a tömegközlekedésen, így ezáltal sem tudnak a cseppecskék terjedni. Nem érdemes elfelejteni azt sem, hogy az emberek általánosságban kevesebbet töltenek a tömegközlekedésen, mint mondjuk egy irodában vagy étteremben, így kisebb a potenciális kitettség ideje.
A szellőztetés is egy fontos tényező, ugyanis a tömegközlekedésben nagyon erőteljes ráálltak a folyamatos szellőztetésre, így biztonságosabbá teszi a többi helynél. Példának ott vannak a francia gyorsvonatok, ahol 2.5 percenként cserélik a levegőt. Ezen felül gyakran fertőtlenítenek, így a felületekről sem lehet úgy elkapni.
Dr. Tang viszont elmondta, hogy mindezek ellenére a tömegközlekedés használata – gyakran központi kérésre – nagyon visszaesett, mert az emberek félnek felmenni a gyakran túlzsúfolt eszközökre.
